A költségvetési bizottság csütörtöki ülése elé kerülő javaslat szerint jövőre a tervezett 197 milliárd forinttal szemben 237 milliárd forintot szedne be a kormány a kisadózók tételes adójából, a katából - írja a Népsazva. A 40 milliárd forintos többletet kizárólag a visszaélések megszüntetésétől remélik és nem az adó emelésétől.
A kata nagy népszerűsége mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll - állítják a kormányon belül és kívüli szakértők. Az ezzel kapcsolatos márciusi tanácskozáson elhangzott, hogy azok a cégek, amelyek kijátszva a szabályokat, katásokat vesznek fel dolgozni, olyan versenyelőnyre tesznek szert, amit lehetetlen kigazdálkodni. (A Gyurcsány-kormány 2006-ban az ekhós foglalkoztatás bevezetésével éppen az ilyen típusú trükköt akarta megszüntetni - akkor is kőkemény ellenőrzéssel fenyegették meg a kisvállalkozókat foglalkoztató, főként a médiában és a kultúrában tevékenykedő cégeket - a szerk.)
Az adószakma szerint, amikor már a munkaerő-közvetítők is katás konstrukciókat dobnak a piacra, akkor lépni kell. A 40 milliárd forintos 2021-es előirányzat-emeléssel a pénzügyi kormány letette a voksát a szigorúbb ellenőrzések mellett. A javaslatok szerint ha egy katás vállalkozó és egy másik cég között évi hárommillió forintnál nagyobb számlaforgalom keletkezik, akkor a részletekről adatot kell mind a két félnek szolgáltatnia a NAV-nak, amelyben azt vizsgálnák, hogy nincs-e szó rejtett munkaviszonyról.