A hazai gazdaság külpiacain továbbra is rosszak a növekedési kilátások. A legtöbb uniós országban csökkent a bruttó hazai termék a negyedik negyedévben, miközben a munkanélküliség tovább emelkedett. Bár a pénzpiaci kondíciók összességében javultak tavaly óta, ennek még nem érezhető a reálgazdasági hatása. A hitelezés továbbra sem támogatja a gazdasági növekedést a külkereskedelmi partnereinknél.
A tavalyi év végén mélyült hazánkban a recesszió. A gyenge gazdasági teljesítmény okaként egyaránt megjelölhetők egyszeri tényezők, konjunkturális folyamatok, valamint a növekedési lehetőségek hosszú távú beszűkülése. Összességében a tavalyi évben 1,7 százalékkal csökkent a GDP. Bár a gazdasági teljesítmény visszaesése nem csak hazánkra volt jellemző, annak mértéke meghaladta az eurózóna és a régió átlagát is. A csökkenésben nagy szerepet játszott a mezőgazdaság kedvezőtlen időjárással összefüggő gyenge teljesítménye: a kis súlyú ágazat tavaly 0,8 százalékponttal mérsékelte a GDP éves változását - emlékeztet a Századvég.
Idén a mezőgazdaság alacsony bázissal összefüggő jelentős bővülése miatt a Századvég szerint 0,3-0,4 százalékponttal járulhat hozzá a növekedéshez. A kutatóintézet a lassan dinamizálódó külső kereslettel együtt az export emelkedésére az év második negyedévétől, ami a jövő évben is fennmaradhat. Prognózisuk szerint a kivitel volumene 2013-ban 3,5, míg jövőre 7,1 százalékkal emelkedik.
A háztartások fogyasztási kiadása idén és jövőre is kismértékben bővülhet (0,2 százalék) az emelkedő reálbérek és a fogyasztói bizalom erősödése miatt. A vállalatok beruházási hajlandósága továbbra is visszafogott marad az alacsony kapacitáskihasználtság és a bizonytalan szabályozási környezet révén. Bár a hitelkamatok csökkentek az elmúlt hónapok folyamán, a változatlanul szigorú hitelhez jutási feltételek miatt szűk a hitelképes vállalatok köre. Jövőre ezzel szemben már az állóeszköz-felhalmozás lassú bővülését prognosztizálják.
A bruttó hazai termék a Századvég várakozásai szerint 2013-ban stagnál, míg jövőre 1,5 százalékkal emelkedhet. A tavalyi recesszió miatt a foglalkoztatottság 2013 év elején csökkenhet, amiben a versenyszféra munkaerő-keresletének visszaesése játssza a főszerepet, jövőre pedig csak enyhe foglalkoztatottság-bővülésre számítanak.
A kutatóintézet szerint idén 2,8, míg jövőre 3,3 százalékos lehet az inflációs ráta. Az alacsony fogyasztóiár-index és a potenciálistól elmaradó kibocsátás az irányadó ráta további csökkentését teszik lehetővé.
Az alapkamat a kockázati megítélés stabilizálódása esetén az év végére 4,5 százalékra süllyedhet és jövőre is folytatódhat a lazítási ciklus, így 2014 végére a mutató 4 százalék közelébe csökkenhet, mivel az alacsony inflációs ráta miatt a reálkamatláb továbbra is 1 százalék körüli szinten marad - olvasható a Századvég elemzésében.
A jegybanki kamatvágással összhangban mérséklődtek a rövidebb lejáratú eszközök hozamai, amit a globális likviditásbőség is támogatott. A hozamgörbe meredekebbé válása azonban azt jelzi, hogy a gazdasági szereplők csak magasabb felár ellenében hajlandóak hosszú távra befektetni a magyar állampapírokba, illetve kevésbé bíznak a kamatcsökkenés tartósságában. Az ÁKK februári devizakötvény-kibocsátása hozzájárult a pénzügyi stabilitási kockázatok mérsékléséhez.
A központi alrendszerre vonatkozó pénzforgalmi adatok alapján a terveknek megfelelően alakult 2012-ben a költségvetés a főbb számokat tekintve. A Századvég szerint a teljes államháztartás tavalyi ESA-hiánya 2,5 százalékot tett ki. Idén a kutatóintézet szerint adóbevételekből mintegy 300 milliárd forinttal kevesebbet realizál az állam a tervekhez képest, jórészt az általános forgalmi adóból, valamint a pénzügyi tranzakciós adóból várt elmaradás miatt. A kiadások nagysága 160-170 milliárd forinttal meghaladja a tervezett szintet.
Összességében azonban úgy vélik az elemzők, hogy a költségvetésben szereplő 400 milliárd forintos tartalék a felmerült kockázatok jelentős részét képes lesz kezelni, így a hiánycéltól való várható eltérés az előrejelzéshez kapcsolódó hibahatáron belül van. Az államháztartás GDP-arányos ESA-hiánya 2,9 százalék lesz, azaz 0,2 százalékponttal haladja meg a tervezett szintet - ha viszont a telekommunikációs adó ügyében az EU még az idén elmarasztaló ítéletet hoz, akkor GDP-arányosan 0,6-0,7 százalékos kiigazítási igény keletkezhet.