A közigazgatási miniszter, Navracsics Tibor szerint ideje bővíteni az állam által totális ellenőrzés alá vont vállalatok körét. Ezért azt javasolja az államháztartási törvény módosításában, hogy a jövőben ne csak a stratégiailag kiemelt jelentőségű, állami tulajdonban álló cégeknél tarthasson ellenőrzést a Kehi, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyekben az államnak többségi tulajdonrésze van, hanem minden olyan vállalatnál, vállalkozásnál, amelyben közvetve vagy közvetlenül tulajdonos az állam, függetlenül a tulajdon mértékétől - írja a Népszabadság.
Amikor a változás indokai felől érdeklődtek a lap részéről, azt a választ kapták a tárcától, hogy a Kehi elmúlt két és fél éves ellenőrzési tapasztalatai rávilágítottak: az állami gazdasági társaságokra - a kevésbé szigorú jogszabályi környezet és a költségvetési szektorhoz képest korlátozottabb állami kontroll miatt - a rendelkezésre álló források pazarló felhasználása, illetve a felelőtlen, kárt okozó vezetői döntések inkább jellemzők, mint a költségvetési szervekre. Még inkább igaz ez azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben az állam csak közvetetten tulajdonos.
Azért van szükség a KIM szerint a módosításra, mert ezáltal kontrollálható lesz az adófizetők pénzének felhasználása, és egyébként is mindenki érdeke, hogy az állami társaságok átláthatóan, gazdaságosan működjenek, mert ezzel a társadalmi befektetői bizalom is növelhető.
Nem csak a piacon működő társaságok életében hozna változást a törvényjavaslat, ha ebben a formában fogadná el a parlament. A módosítással megszűnne az áht-törvény hatályos kitétele, amely a Magyar Nemzeti Bankot mentesítette a Kehi ellenőrzései alól. Vagyis a hivatal munkatársai olyan információk birtokába is juthatnak, amelyek kiadása egyáltalán nem érdeke a jegybanknak. Ráadásul ezek az információk elhagyhatják az MNB Szabadság téri épületét, a törvénymódosítás egy másik pontja megteremti ugyanis a feltételeit annak, hogy az ellenőrző szerv fizikai tükörmásolatot készítsen az adathordozókról.
"A módosító indítvány az MNB álláspontja szerint nemcsak sérti az MNB függetlenségét, de felesleges is, hiszen a hatályos jegybanktörvény szerint az MNB gazdálkodását már eddig is két szerv, az Állami Számvevőszék és az MNB felügyelőbizottsága ellenőrizte és ellenőrzi" - közölte a jegybank sajtóosztálya. A jegybank sajtóosztálya szerint minden, az MNB tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amely nem esik más törvény által védett adat körébe (minősített adat, banktitok) üzleti titoknak minősül, ha tartalmánál fogva szükséges a nyilvánosság korlátozása, és az üzleti titokká minősítés jogszabályi feltételei fennállnak. Ilyennek számítanak egyebek mellett az előzetes havi, éves eredményadatok a központi költségvetéssel történő elszámolásig, illetve a közzétételig, a céltartalékra vonatkozó adatok, egyes, az MNB alapvető feladatainak ellátásának keretében megkötött szerződések adatai, a minősített adatok, üzleti titkokhoz sorolhatóak a nyíltpiaci műveletek, a devizatartalék is, amelyek igazán kényes információknak számítanak.