Hétfőn teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottság-munkanélküliség októberi alakulását. Szeptemberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 687 ezer volt, 9 ezerrel több az előző havinál. A foglalkoztatotti létszámnak a KSH által fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlaga a július-szeptemberi időszakban 4 millió 663 ezret tett ki, ami 36 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában és 4 ezerrel több az egy hónappal korábbinál. Szeptemberben a munkanélküliek száma 195 ezer, a munkanélküliségi ráta az előző havival azonos, 4,0 százalékos volt. A július-szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos volt, 0,2 százalékponttal csökkent az egy hónappal korábbihoz képest - írja az MTI a jövő heti makroadatnaptárat ismertetve. 

Kedden a keresetek szeptemberi statisztikáját közli a KSH. Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283 600 forint volt, egyaránt 8,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Kapcsolódó

GDP: újabb kör

Szerdán a bruttó hazai termék (GDP) harmadik negyedévi 2. becslését, az októberi ipari termelői árakat, és a szolgáltatások harmadik negyedévi külkereskedelmét publikálja a KSH. Ezek mellett a novemberi Beszerzési Menedzser Index (BMI) is megjelenik. Az első becslés alapján a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint is 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.

A szolgáltatások exportjának euróban számított értéke 20,8 százalékkal nőtt, miközben az importé 3,4 százalékkal csökkent a második negyedévben a múlt év azonos időszakához képest. Az aktívum 1571 millió euró volt, 983 millió euróval több az egy évvel korábbinál. A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedévben már alig voltak érzékelhetők a szolgáltatások külkereskedelmében. Az előző negyedévhez mérten az export 16,9 százalékkal nőtt, az import 0,6 százalékkal csökkent. A szolgáltatáscsoportok közül a szállítási szolgáltatások 554, a turizmus 482, a bérmunka szolgáltatások pedig 323 millió euróval járult hozzá második negyedév aktívumához.

Az ipari termelői árak 2021 szeptemberében az egy évvel korábbihoz viszonyítva 14,0, az előző hónaphoz képest 2,4 százalékkal emelkedtek. Az áremelkedés ütemét elsősorban a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulása befolyásolta. A belföldi értékesítési árak 20,1, az exportértékesítési árak 10,9 százalékkal emelkedtek. Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítés árai 2,7 százalékkal, az exportértékesítés árai 2,2, így az ipari termelői árak összességében 2,4 százalékkal nőttek.

A BMI szezonálisan kiigazított októberi értéke: 53,1 pont volt, ennek alapján a válaszadók az előző hónaphoz képest hetedik hónapja kedvezőbb folyamatokról számoltak be, két hónapos szűkülő trendet megszakítva. A szeptemberi index 52,0 pont volt, az idei érték összességében átlag feletti októberi értéknek tekinthető 1995 óta.

Hol tart az export és az import?

Csütörtökön a szeptemberi külkereskedelmi forgalom részletes statisztikája jelenik meg. Az első becslés szerint a külkereskedelem szeptemberben két hónap után újra többletet termelt, az export értéke 1,3 millió euróval haladta meg az import értékét.

A kivitel értéke 10 milliárd 304 millió eurót, a behozatalé 10 milliárd 303 millió eurót tett ki. Augusztushoz viszonyítva a kivitel értéke 24 százalékkal, a behozatalé 14 százalékkal nőtt, a tavaly szeptemberihez képest az export euróban számított értéke 0,6 százalékkal csökkent, az importé 12 százalékkal nőtt.

Hány forintért vásárolt Magyarország?

Pénteken az októberi kiskereskedelmi forgalomról közöl statisztikát a KSH. Szeptemberben 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,0 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,1 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben - a tavaly szeptemberi alacsony bázis eredményeként - 8,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene a tavaly szeptemberihez mérve. Az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi üzletek naptárhatástól megtisztított forgalma 2,8 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában.