A kormány friss határozatban rögzítette, hogy a lakosság számára csak visszatérítendő támogatások, azaz hitel formájában biztosít a jövőben forrásokat energiahatékonysági beruházásokra. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakmai álláspontja, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházások vissza nem térítendő forrásokkal való támogatása közérdeket szolgál.
További rezsicsökkentés csak energiahatékonysági beruházásokkal lehetséges, miután a MEHI szerint a rezsicsökkentés tartalékai kimerültek, a gázárak tovább nem csökkenthetők. A következő években csak az energiahatékonysági beruházások ösztönzése segíthet a magyar családok energiaszámláinak - akár évi százezres nagyságrendű - lefaragásában. A szervezet hangsúlyozza: 2014-2020 között van lehetőség arra, hogy magyar otthonok uniós, azaz vissza nem térítendő forrásokból a váljanak hatékonnyá.
Közérdek
A MEHI szerint a lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatása közérdek: olyan sokoldalú jótékony hatása van a magyar gazdaság helyzetére, mely új munkahelyek tízezreit, évi több tízmillárdos költségvetési bevételt és az ország földgázimportjának jelentős, akár 4 százalékkal való csökkentését is eredményezheti.
A MEHI arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a lakossági beruházások ösztönzésére, vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden 100 milliárd forint legalább 300-400 milliárdnyi beruházást hoz létre, addig a középületeknél ez a multiplikátor-hatás - a 100 százalékos támogatási részarány miatt - nem érvényesül. A lakossági energiahatékonysági ösztönző programok hatása ráadásul nemcsak az ország egy adott pontján jelentkezik, hanem egyenletesen eloszlik. Azokat a kis- és középvállalkozásokat segíti, melyek gazdasági megerősítése a kormány szándékai szerint is kiemelten fontos.
Hitel alapú támogatás megtakarítással nem rendelkezőknek?
Egy korábbi felmérés szerint a családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87 százalékának azonban nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből aligha tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz, így a fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti.
A csak hitelre épülő rendszer igazságtalan is - teszi hozzá a MEHI -, kizárja azokat a családokat, akiknek nincs elég megtakarítása vagy alacsonyabb a jövedelme - márpedig ők vannak jelentős többségben. Ráadásul az energiahatékonyság és szegénység összefügg - állítja a szervezet: Közel egymillió háztartás tekinthető ma Magyarországon kifejezetten energiaszegénynek, akiknek választaniuk kell majd e télen is, hogy fűtenek vagy megveszik a legszükségesebbet maguknak és hozzátartozóiknak.
Módosított a kormány?
A kormány eddigi szakmai álláspontját tükröző, Brüsszel által is elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) szerint a magyar lakások energiahatékonysági felújítása két forrás kombinálásával történik: a KEHOP finanszírozza a vissza nem térítendő részt, melyet a Gazdasági és Innovációs Operatív Program pénzügyi eszközei egészítenek ki visszatérítendő támogatások formájában. Ez minden jel szerint módosult: a magyar otthonok energiahatékonysági ösztönzésénél fontosabb lett a "vallási közösségek hosszú távú energetikai függetlenségének" megoldása uniós pályázati forrásokból.
Komoly kockázat
A MEHI hangsúlyozza: ha a kormány elveszi a lakosságtól a vissza nem térítendő uniós forrásokat, az komoly kockázatokkal jár. Ez az uniós ciklus az utolsó ugyanis, amely ilyen bőkezű támogatásokat nyújt, 2020 után nem érkeznek Magyarországra hasonló célú fejlesztési pénzek a közös európai kasszából, azaz konzerválunk egy magas energiaintenzitású épületparkot, különös tekintettel a lakóépületekre.
A kormány ezzel a lépéssel elenged olyan stratégiai célokat is, mint az EU energetikai és környezetvédelmi céljaival való harmonizációt - beleértve a szigorított épületenergetikai feltételeknek és épületgépészeti elvárásokat -, lakossági rezsiköltségek további csökkentését, az energiaszegénység mérséklését, üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést.
Ráadásul az operatív programok - Brüsszel által is - elfogadott tevékenységek és kitűzött célok mentén való végrehajtása a magyar hatóságok felelőssége. Eltérni az operatív programokban meghatározott tevékenységektől, azaz a lakosság energiahatékonysági támogatásainak kombinált formában való - azaz vissza nem térítendő és visszatérítendő részt is tartalmazó - megvalósításától csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása és annak Brüsszel általi elbírálása és jóváhagyása után lehetséges - mutat rá a MEHI.