Nem a kormány áll a katedrán és ül a padban - mondta Lázár János, Miniszterelnökségi miniszter a mai kormányinfón a PISA-jelentéssel kapcsolatban. 2004 óta romlanak az eredmények, azok rosszabbak az OECD és a közép-európai átlagnál is. A kulcs nem a kormány, hanem a pedagógusok kezében van. A pénz több mint az uniós átlagnál, az eredmény viszont alatta van. A kormány mindent megadott pénzt, keretrendszert, ezt a rendszert kellene tartalommal megtölteni - mondta Lázár János. Lázár - pedagógus felelősségét idézve - elmondta, hogy nincs egy politikus, aki felvállalná azt a döntést, hogy mit ne tanuljanak a gyerekek, miközben azok minden vélemény szerint túlterheltek.

A kormány nem lesöpri a lesújtó eredményeket, hanem azt szeretné, ha szakmai kerekasztal vitassa meg a PISA-jelentés utáni tartalmi reformokat . Balog Zoltán Emmi-miniszter ezért egyeztető tárgyalásokat kezd majd az oktatás tartalmáról a különféle érdekképviseletekkel és szervezetekkel. Balognak arra kell választ találnia, min kell változtatnia a tanítással kapcsolatban.

A kormány csak a kereteket tudta megteremteni, most érdemi munkára van szükség - ezért van szükség egyeztetésekre. Tartalmi változásokra van szükség, az iskola nem politikai kérdés, ezért a problémamegoldásban a kormány "moderátorként" akar részt venni. A PISA-bukta Lázár szerint az eredmény jelentős részben a pedagógusokról "szól". Lázár János hangsúlyozta: nem a pedagógusokon kívánják számon kérni az eredményt, de le kell ülni és beszélni kell róla, és a pedagógus társadalomnak részt kell vennie a vitában.

Lázár más témában megjegyezte, hogy a magyar iskolák 78 százalékában nincs széles sávú internet, emiatt nem meglepő, hogy magyar diákok digitális kompetenciái kihívásokkal küszködnek. (Igaz legalább nem tette hozzá, hogy ez is a pedagógusok felelőssége - a szerk.)

A kormány megvitatta a Jó Állam Jelentést, melyet másodjára készített el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem abból a célból, hogy mérhető legyen a magyar állam teljesítménye - mondja Lázár. A jelentésből kiemelt a kormány néhány kérdést, amivel kiemelten foglalkozott, ez elsősorban az ország versenyképességére fókuszált.

Az nonszensz, hogy egy jelentősen emelkedő GDP és javuló teljesítmény ellenére ne javult volna Magyarország versenyképessége, ahogy azt a nemzetközi rangsorok mutatják - emeli ki a miniszter, aki ezzel gyakorlatilag azt sugallja, hogy a versenyképességi rangsorok nem adnak jó képet a magyar helyzetről.