A Jobbik-frakció minden tagja aláírja a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványt - közölte Szávay István a párt képviselője szerdán az MTI-vel. Ez azt jelenti, hogy összefognak a baloldallal, és az Alkotmánybíróság vizsgálni fogja, hogy megfelel-e a magyarországi alaptörvénybe foglalt jogalkotási irányelvekkel a jogszabály gyorsított eljárásban elfogadott módosítása.
A változtatások kifejezetten egy egyetemet érintettek hátrányosan, a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet (CEU-t), ugyanis előírták volna, hogy külföldi diplomát adó intézmény csak akkor működhessen Magyarországon, ha a küldő országgal államközi egyezményt kötnek, valamint ha annak kampusza működik a származási helyen is. Ez viszont teljesíthetetlen, mert az Egyesült Államokban az oktatási ügyek tagállami hatáskörben vannak, tehát a CEU esetében New York állam lenne illetékes, amely viszont nem köthet államközi egyezményt.
Kapcsolódó
Kedd óta a kormány folyamatosan kihátrál a jogszabályból, miután az Egyesült Államok kormánya kijelentette, hogy a magyar államnak az egyetemmel kell tárgyalnia, a szövetségi kormány nem teheti ezt meg, és az egyetemet teljes mértékben támogatják. Nyomatékosításként Magyarországra utazott az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára, Hoyt Yee, aki találkozott Michael Ignatieffel, a CEU rektorával és támogatásáról biztosította.
Így szerda délelőtt Palkovics László oktatásügyi államtitkár is békülékenyebb nyilatkozatokat tett, szemben az elmúlt hetek kormányzati megnyilvánulásaival. Mert bár több alkalommal tízezrek tüntettek az egyetem mellett, valamint Nobel-díjasok sora állt ki az intézményért, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy a CEU nem tartja be a szabályokat és csal, csak szabályozottabban kell működnie. Az államtitkár viszont már arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy államközi egyezmény nélkül is tovább működhet az egyetem legfeljebb a működési engedélyét veszítheti el. A képzéseit eztán is megtarthatja, amerikai diplomát is kiadhat, egyszerűen két jogi személyen keresztül.
Azzal, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül a törvény, gyakorlatilag ugyanaz az eljárás kezdődik el, mint történt volna akkor, ha Áder János köztársasági elnök alkotmányossági vétóval élt volna. A testület megvizsgálja, hogy megfelel-e a jogalkotási elveknek és az Alaptörvénynek. Legvalószínűbb, hogy azt vizsgálják, megvalósult-e a diszkrimináció, valamint azt, hogy sérti-e a jogszabály az oktatás függetlenségét és a hozzáférhetőség szabadságát. A jogszabályt leginkább ezek miatt kritizálták.