A kormány nem nyúl a szent tehenéhez

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az Európai Bizottság friss felmérése szerint 2013-ban Magyarország alkalmazza a legalacsonyabb személyijövedelemadó (szja)-kulcsot: a 16 százaléknál csak a bolgár és a litván kulcs kisebb − 10, illetve 15 százalék −, emellett Romániában alkalmaznak még 16 százalékot. A listán jócskán találni ötven százalék feletti értékeket is − ennek oka, hogy a progresszív rendszereknél a legmagasabbat vették figyelembe. A 27 tagállam átlaga 38,7 százalék, ehhez képest a magyar 16 százalék még akkor is sokkal kisebb, ha a progresszív kulcsokat alkalmazó államokban jellemzően nullás kulcs is van, vagyis a legalacsonyabb béreket valószínűleg kisebb adó terheli több államban.

Hasonlóan átlag alatti a terhelés a társaságokat terhelő adóknál. Itt a magyarországi terhelés 20,6 százalék. Nem egyértelmű, mit számolt még ide a bizottság: vagy az iparűzési adót vagy pedig az egyes különadókat − a korábbi évek adatai nem adnak támpontot az összehasonlításhoz, hiszen a társasági adó kulcsa is változott, vagyis nincs igazán mihez viszonyítani. Mivel azonban nem szokás az ilyen összevetésekben önkormányzati adókat figyelembe venni, valószínűleg a különadók nyomták fel a társaságok adóterhelését. Itt az átlag az idén 23 százalék, vagyis Magyarország még így is jobban áll − az más kérdés, hogy szektorokra bontva már más lenne a helyzet. A csúcsadóztatók közé e szempontból Málta, Franciaország és Belgium tartozik 36,1, 35,0, illetve 34,0 százalékkal.

 

Ezzel véget is ért azonban a magyar gazdaság átlag alatti adóztatási szabályozása: az áfa 21 százalékos átlagos unióbeli kulcsával szemben 27 százalék a terhelés. Magas, vagyis 24-25 százalékos kulcsot alkalmaz Dánia, Finnország, Svédország és Románia is. Kifejezetten alacsony kulcs nem igazán jellemző − itt a normál, vagyis a legmagasabb kulcsok vannak felsorolva −, egyedül Luxemburg alkalmaz 15 százalékos normál kulcsot.

A fogyasztást terhelő adóknál is átlag feletti mutatókkal rendelkezik Magyarország − holott ezt a tranzakciós illeték tovább növelte 2013-ben. A GDP-arányos terhelés e szegmensben a 27-ek átlagában 20,1 százalék − ebben valamennyi áfakulcs és egyéb adónemek is benne van −, Magyarországon pedig 26,8.

Nem sokkal jobb a helyzet a munkát terhelő adóknál sem. Ezeknél a GDP-arányos elvonás 35,8 százalék a 27-ek átlagában, míg 38,4 százalék Magyarországon − a 2011-es adatok szerint. Ez sajnos azt mutatja, hogy a 16 százalékos szja nem tudja érdemben kompenzálni az egyéb bérterheket: az egyéni járulék 18,5, a szociális hozzájárulási adó pedig 27 százalék, vagyis egyenként is jóval magasabb az szja kulcsánál. Ez azt is jelenti, hogy még ha például tíz százalékra süllyedne az szja 2014−2015-ben, akkor sem tudna a bérterhelés GDP-arányos mutatója az uniós átlag alá kerülni.