A kutatók szerint miközben szavakban az Orbán-kormány gyors megállapodásra törekszik az IMF-fel és az EU-val, tényleges lépései nem ebbe az irányba mutatnak, sőt a nyár eleje óta ismét erősödött a valós pénzügyi fedezet nélküli költekezésre, államosításra és árbefagyasztásra való hajlam. Ez rövid távú népszerűségi célokat szolgál, miközben egyensúlyi és növekedési szempontból is problematikus. Nincs jele annak, hogy a kormány változtatni kívánna azon a kudarcos gazdaságpolitikán, amely idén a régióban a legalacsonyabb növekedéshez és legmagasabb inflációhoz vezetett, s az áht-egyensúlyt − többek között az adósságfinanszírozás kiugróan magas kockázati felára miatt − csak ismétlődő megszorításokkal tudja kézben tartani. Az idei és különösen a jövő évi hiánycél eléréséhez további kiigazításokra lesz szükség − vélik a GKI kutatói.
A forint a nyár folyamán kialakult − a viszonylag kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatnak és az IMF-tárgyalások megkezdésének köszönhető − erőssége átmenetinek bizonyult. Mivel a magyar kormány deklaráltan nem kíván változtatni gazdaságpolitikáján, a GKI szerint aligha születhet meg az IMF-fel való megállapodás, s nem lesz megteremthető az a befektetői bizalom sem, amely a gazdasági növekedés beindulásához szükséges beruházásokat fellendítené.
GDP | 98,5 |
Beruházások | 96,0 |
Ipari termelés | 101,0 |
Építés-szerelés | 93,0 |
Kiskereskedelmi forgalom | 98,0 |
Export | 102,0 |
Import | 101,5 |
Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró) | 7,5 |
Euró árfolyama (forint) | 295,0 |
Áht-hiány (pénzforgalmi, milliárd forint) | 700,0 |
Bruttó átlagkereset | 104,5 |
Fogyasztói árindex | 105,7 |
Munkanélküliségi ráta (év végén, százalék) | 10,8 |
Forrás: GKI |