Az NVB április 5-én megtagadta a hitelesítését a Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója által magánszemélyként benyújtott kérdésnek. A kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény Magyarországon bejelentés alapján folytathasson külföldi oklevelet adó képzési tevékenységet?"

Az NVB egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az OECD-tagállamok által elismert felsőoktatási intézmények esetén az akkreditációval és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos törvényi követelmény mellőzése olyan jogalkotási kötelezettséget keletkeztetne az Országgyűlés számára, amely diszkriminatív lenne más intézményekre.

A DK április végén jelentette be, hogy a Kúriához fordulnak jogorvoslatért. Sebián-Petrovszki László akkor azt mondta: jogászaik hetekig dolgoztak a kérdés megfogalmazásán és úgy gondolják, hogy az jogilag rendben van. A Kúria honlapján közzétett végzés szerint a párt alapvetően azt vitatta, hogy a diszkrimináció tilalmába ütközve alaptörvény-ellenes lenne a kérdésük.

A Kúria keddi végzésében megalapozatlannak találta a DK felülvizsgálati kérelmét, a bíróság szerint az NVB döntése érdemben helyes, bár az indoklással nem értett egyet.

A bíróság szerint indokolt volt, hogy az NVB vizsgálta a felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozást, azonban "téves volt a felsőoktatási intézmények homogén és összehasonlításra alkalmas csoportjának határozati felállítása". A bíróság leszögezte: engedélyezés szempontjából nem lehet azonos csoportba sorolni - az eltérő szabályozás okán - a magyar és a külföldi felsőoktatási intézményeket, így a felülvizsgálati kérelemben megalapozottan kifogásolták a homogén csoport felállítását az NVB-határozatban. A bíróság úgy látta, nem lehet megállapítani, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás tiltott alaptörvény-módosítást eredményezne.

A Kúria ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a kérdés nem felel meg a választói egyértelműség követelményének. Azt írták, a választópolgárok nem láthatják át többek között, hogy az OECD-nek milyen szerepe van a felsőoktatási képzésben, mi indokolja a szervezethez tartozó tagállamok speciális helyzetét, ezért nem tudják a döntés következményeit felmérni. A Kúria végzése jogerős.