Különleges az ország helyzete, hiszen nálunk süllyedő pályára került az adósságráta - amit úgy kapunk meg, hogy a GDP-változás arányához mérjük a nominális adósságállomány változását -, ám ennek egyrészt nem feltétele, hogy a nominális adósság csökkenjen, elég ha a növekedés üteme kisebb, mint a nominális GDP növekedésé, másrészt a 2011-től beállt süllyedő trendbe bele kell számítani a magán-nyugdíjpénztári eszközök bevonását is, e nélkül ugyanis jelentősen emelkedett volna a mutató - mondta el Borbély László, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. Bár az unió felé 2011-re sikerült elfogadtatni 4 százalékos költségvetési többletet, a vagyonelemek nélkül a költségvetés tényleges pénzforgalmi egyenlege 700 milliárd forintos mínuszban volt - tette hozzá.

Mindezek ellenére az ÁKK optimista, szerintük idén biztosan meg lesz a 4 százalékos nominális GDP növekedés, miközben az áht hiány 3 százalék alatt marad, vagyis az adósságráta tovább fog süllyedni. Az már másik kérdés, hogy ha hosszú távon érdemi adósságcsökkenést akarunk elérni annak erőteljes makrogazdasági feltételei vannak:  például körülbelül 2,5 százalékos éves reál-GDP növekedésre lenne szükség és nagyon szigorú fiskális fegyelemre (például legalább 1 százalékos elsődleges szufficitet kell a költségvetésnek kitermelnie). Ez egyébként nem lehetetlen, hiszen tavaly a nettó kamatkifizetés a GDP 3,7 százalékát vitte el, a tételtől szűrt egyenleg masszívan aktívumban volt. Más országra ez nem igaz, Csehország finanszírozási feltételei például megengedik, hogy az elsődleges egyenleg is deficitet termeljen.

Kapcsolódó

Sok külföldi vásárolhatott

Borbély szerint sok külföldi állampapír-tulajdonos vásárolhatott a múlt hónapban a kibocsátott dollárkötvényekből, erre abból következtet az ÁKK, hogy idén érdemben mintegy 200 milliárd forinttal csökkent eddig a külföldiek kezében lévő forintkötvény állomány. Borbély szerint ez nem olyan nagy gond, hiszen 2008-ban megtanulhatta az ország, hogy a külföldiek egy pánik idején elsősorban a forint piacról szállnak ki. Erre példaként megjegyezte, hogy volt is vagy fél év, amikor nem lehetett forint kibocsátásokat tartani, miközben a deviza-kötvénypiac likviditásával nem volt baj. Alapvetően azonban az a tapasztalat, hogy akik a forint állampapírt veszik, azok veszik a devizát is, ilyen értelemben számolni kell kiszorító hatással egy deviza-kibocsátásnál.

Szűkül a mozgástér

Az újabb devizakibocsátási tervről Borbély annyit mondott, hogy bár vannak alternatív bevonási lehetőségek, ezek ugyanakkor egyre limitáltabbá válnak. Az ÁKK számításai szerint a lakosságnak és a vállalatoknak bár még olyan 5-5 milliárd eurónyi bankbetéte lehet, ezek futamidejéről nem sokat tudni, márpedig az adósságkezelő szeretne legalább 2,5-3 éves futamidőn devizát bevonni. Ilyen értelemben véges, hogy mennyit lehet innen elszívni. A lakosságnak szánt euró alapú kötvények értékesítésében is érződik ugyanis a kiszorító hatás, itt a második sorozatban érezhetően lassul az értékesítés - ezt jól mutatják a februári adatok.

Rá van utalva ugyanakkor a hazai szereplőkre az ÁKK. Itt tavaly komoly eredményeket sikerült elérni, hiszen közel 500 milliárd forinttal nőtt a háztartások kezében lévő állomány. Ez ugyanakkor kockázatokkal is jár, hiszen a tavalyi vásárlások durván háromnegyede éven belüli lejáraton történt, ami miatt érezhetően rövidül az állampapírok átlagos hátralévő futamideje. Egyelőre a lakosság megújítja a lejáró kötvényeit, ugyanakkor mindenképpen stratégiai cél, hogy nőjön az átlagos futamidő.

Borbély elárulta, hogy már benyújtottak a minisztériumnak egy javaslatot egy új típusú lakosságnak szánt termékről, de erről egyelőre nincsenek nyilvános részletek. A cél ugyanakkor az, hogy ismét elérjük a 2004-2005 körüli szintet, amikor a forint állampapír állomány 10 százaléka volt hazai rezidensek kezében, szemben a mostani 4,5-5 százalékkal.

Öngyilkos lépés lenne az ÁSZ javaslata

Sokféle kedvezménnyel lehetne attraktívabbá tenni az állampapírokat, például, ha kamatadó mentesek lennének, ám ezt uniós direktíva tiltja. De például azt már lehetne, hogy NYESZ számlát lehessen nyitni a kincstárnál - mondja Borbély. Szerinte nincs értelme az ÁSZ által is javasolt kéthetes MNB kötvényekből 3 hónaposnál rövidebb diszkontkincstárjegybe átcsatornázni a forrásokat.

"Az átlagos futamidő így is viszonylag rövid, ez az egyik legnagyobb kockázat, a stratégiában ezt rövidíteni öngyilkos lépés lenne."

Örülünk, hogy sikerült kitörni a 90-es évek közepi rövidpapír csapdából, a jelenlegi 2,5 éves átlagos futamidő alá bemenni túl kockázatos, hiszen Magyarországon a legnagyobb a térségben az éves refinanszírozási szükséglet - tette hozzá az ÁKK vezetője.