Jövőre a jelentős béremelkedés miatt a fogyasztás a korábban gondoltnál 1 százalékponttal gyorsabban, 5 százalékkal emelkedik. Ugyancsak élénkül a 2017-re várt infláció is, 1,5-ről 2 százalékra. Ugyanakkor az államháztartás 2016. évi helyzete - részben egyszeri bevételek miatt - lényegesen kedvezőbb a korábban gondoltnál. Mivel az alacsony bérre alapozott növekedés kifulladásának, a versenyképesség romlásának, az EU-forrásoktól való túlzott függésnek a kormányzati felismerése nem kapcsolódik össze a magyar modell felülvizsgálatával, a GKI valódi fordulat helyett csak átmeneti javulásra, az EU-források folytatódó felélésére és a régiótól való további leszakadásra számít.

A világgazdaság növekedési üteme 2016-ban a tavalyihoz hasonló lesz, 2017-ben kissé gyorsul, elsősorban a felzárkózó országok, azon belül is a nyers- és fűtőanyag-termelők - Oroszország, Brazília és a közel-keleti kőolajtermelők- némi dinamizálódása nyomán. Ugyanakkor nemcsak az USA, hanem az egész világgazdaság számára jelentős bizonytalansági tényező a Trump által folytatandó gazdaságpolitika, valamint az EU-ból való brit kiválás időzítése, módja és következményei. A populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése lassítja a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. A világgazdaság eddigi kegyelmi állapota - a rendkívül alacsony kamatok és energiaárak - ha nem is ér véget, de a javulás nem folytatódik - vélik. a kutatók

Idén a bruttó keresetek növekedési üteme az alig emelkedő árszínvonal és az szja csökkentése nyomán mintegy 2 százalékponttal meghaladja a 2015-ös. Ezt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, az előző évi béremelések áthúzódó hatása, a közszféra fizetésemelései, valamint a mind nagyobb munkaerőhiány idézi elő. Jövőre hasonló tényezők okozzák a bruttó keresetek dinamikájának újabb, csaknem 3 százalékpontos, 9 százalékra emelkedését, miközben a reálkeresetek a változatlan szja-kulcs és a 0,4-ről 2 százalékra gyorsuló infláció következtében ismét 7 százalék körül emelkednek.

A keresetek - a korábbi évektől eltérően - 2015-től a közszférában emelkednek gyorsabban. A lakosság fogyasztása 2016-ban 4,5, 2017-ben 5 százalékkal emelkedik. A GKI felmérése szerint a 250 fő feletti cégek 11, a kkv-k 6,5-8,2 százalékkal tervezték emelni a béreket. Ez is tükrözi azt a helyzetet, hogy a minimálbér és a garantált bárminimum 15, illetve 25 százalékos emelése a nagy, gyakran külföldi cégeknek nem okoz gondot, ezzel szemben súlyos versenyképességi problémát keletkeztet a kicsi cégeknél, amit majd elbocsátásokkal fognak ellensúlyozni.

Az állóeszköz-felhalmozás a 2014. évi 11 és 2015. évi 2 százalékos bővülés után 2016-ban - főként az EU források visszaesése miatt - 10 százalékkal csökken, majd 2017-ben az újrainduló EU beruházási ciklus hatására 5 százalékkal emelkedik. A beruházási ráta 2015-ben 21,3 százalék volt, s 2016-ban várhatóan 18,8 százalék, 2017-ben 19,3 százalék lesz, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány.

A magyar gazdaság növekedése az elmúlt tíz évben - 2013-2014 kivételével, amikor kiugró mértékben tetőztek a beáramló EU-források - jelentősen elmaradt a régióra jellemzőtől. A magyar gazdaság fogyasztásorientált pályán halad, a beruházási ráta a 2016. évi visszaesés után 2017-ben az EU-transzferek hatására sem megy 20 százalék fölé. A 2016-ban gyengélkedő ipar 2017-ben kissé gyorsul, az építőipar visszaesésről gyors növekedésre vált, az üzleti szolgáltatások - főleg a kereskedelem - viszonylag gyorsan fejlődnek.

A foglalkoztattak száma 2016-ban 3 százalékkal, a gazdaság valamennyi területére kiterjedően bővül. 2017-ben, a választást megelőző évben a kormányzat várhatóan segíteni fogja a foglalkoztatás további növekedését. A foglalkoztatás bővülése 2 százalék körüli lesz, a munkanélküliségi ráta a 2016. évi 5,2 százalék után 5 százalék körül lesz, a munkanélküliség nagyjából 8 százalékos.

A belső és külső egyensúly kedvező. Az államháztartási hiány ötödik éve 3 százalék alatt van, 2016-ban feltehetőleg 2 százalék alatt, 2017-ben 2,5 százalék körül alakul. 2017-ben az adócsökkentések költségvetési terhét a kényszerű vállalati béremelések nagyrészt ellentételezik, de a választások előtt számos területen költekezés, és ezzel a deficit emelkedése várható. Az államadósság várhatóan közel évi 1 százalékpontos csökkenése megfelel az EU elvárásainak. A külső finanszírozási képesség 2015-2017-ben alig változik, a külkereskedelmi aktívum és az EU-támogatások ellentétes irányú változása ugyanis nagyrészt kioltja egymást. A GDP-arányos külső finanszírozási képesség viszont enyhén csökken.

Több hónapos árszínvonal-csökkenést követően novemberben 1,1 százalékra, hároméves csúcsára emelkedett az infláció Magyarországon, ami egyértelmű trendfordulót jelent. Az elmúlt hónapokban az euróövezetben is folyamatos az áremelkedés. Magyarországon idén éves átlagban 0,4, jövőre 2 százalék körüli áremelkedés várható. A jegybanki alapkamat várhatóan 2017 végéig 0,9 százalék marad, de a nem konvencionális módszerekkel való lazítás folytatódik. Az euró/forint árfolyam éves átlagban 2016-ban 312, 2017-ben 315 körül lesz - vélik a GKI szakértői.