Idén Dánia áll az élen, 92 pontos korrupcióérzékelési indexszel (CPI), Új-Zéland pedig a második, 91 ponttal azon a 175 országot felsoroló, idén 20. alkalommal elkészített, a közszektor korrupciós fertőzöttségét mérő listán, amelyet a Transparency International (TI) készített el. Az élbolyt nem meglepő módon a skandináv országok és Svájc alkotják - ott a közhatalom a közjót szolgálja, az állam átláthatóan és elszámoltathatóan működik -, míg a túlfélen Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália található, 10 pont körüli értékekkel.
Az országok több mint kétharmada 50 pontot sem ért el a 0-100 (nagyon korruptnak-nagyon tisztának érzékelt) pontos skálán. Két, a magyar kormány által nem egyszer példaképként beállított ország, Kína és Törökország teljesítménye romlott a legnagyobb mértékben, előbbi 2013-hoz képest 20, utóbbi 11 hellyel esett vissza. Kína a 100. helyen végzett, mert - bár a kínai hivatalos közlemények a külföldre menekített vagyonok utáni hajsza sikeréről írnak - nem lépett fel elég hatékonyan a korrupt állami vezetők ellen, akik gond nélkül juttathatták a határokon túlra a lopott pénzt.
Ez a baj itthon
Magyarország a 2013-as teljesítményét megismételve 54 ponttal a 47. helyen végzett Mauritius és Costa Rica között. (A képhez hozzá tartozik, hogy a felmérés nyáron zárult, az amerikai kitiltási botrány még nincs benne.) Hazánk az EU-ban egy helyet rontva a 21. helyen áll, amivel továbbra is az EU korrupt harmadához tartozik úgy, hogy már Lettország is jobban teljesít. Csehország, Szlovákia, Horvátország, Románia és Bulgária a régiónkban nálunk is rosszabbul teljesít. Az ezredforduló környékén a régióban még a 2. helyen álltunk, jelenleg a 6-on, azaz folyamatos a lecsúszás. Sovány vigasz lehet, hogy a bíróságok függetlensége terén jobban teljesítünk a régiós átlagnál, miközben a legrosszabb értékelést - messze elmaradva a térségtől - a kormányzati politika átláthatósága kapta.
A TI már többször bemutatta, miért súlyos a korrupciós helyzet Magyarországon. A kormányzati döntések átláthatatlanok, a kormány hatalmát ellenőrző és korlátozó intézményeket az elmúlt években felszámolták, a fékek és ellensúlyok rendszere megszűnt. A választások sem voltak tisztességesek, mert nem voltak mentesek a kampánykorrupciótól.
A kormány visszaél hatalmával, az oligarcháknak kedvező jogalkotás tovább növeli a bajt - az állam és az oligarchák szinte szimbiózisban kormányoznak. Járadékvadászatra alapuló haveri államkapitalizmus alakult ki, azaz a kormány nem az üzleti teljesítményt, hanem a jó kapcsolatokat díjazza, ami - valamint az önkényes és testre szabott jogalkotás - miatt az üzleti környezet bizonytalanná vált és ez a beruházási rátát is alacsonyan tartja.
Nem most kezdődött a korrupció, de más a minőség
Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: az intézményesült korrupció 2008-tól érzékelhető Magyarországon, de az, hogy legalizált módon zajlik a tulajdonátcsoportosítás, rendszerszerű korrupciót jelent. A TI helyzetértékelése ennek kapcsán felsorolta a trafikrendszer kialakítását, a takarékszövetkezeti szektor átalakítását, a kiskereskedelmi láncok ellen intézett támadást és a Horváth András által feltárt áfacsalási ügyet és a volt adóhivatali dolgozó vegzálását is.
Nem ígér sok jót, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Azerbajdzsánt is mintaállamként említette nemrégiben. Ott nálunk is sokkal rosszabb a helyzet, a volt szovjet tagköztársaság a 123. helyen áll az idén, de Törökország 64. helyezése sem ígéretes. A kormány ahelyett, hogy komolyan venné a korrupció súlyosságára vonatkozó jelzéseket, korrupt államokat állít példaként a magyarok elé - fogalmazott Martin József Péter. Kiemelte: a korrupció nem csak önmagában baj, jelentősen rontja az ország versenyképességét is.