Minden körülmények között meg kell őriznünk a 2010 után visszanyert cselekvőképességünket. A nemzeti érdeken alapuló gazdaságpolitikát pedig az EU-n belül kell megvalósítani - sorolta a politikus a GKI konferenciáján.
A magyar modell a folyamatos fejlődést célozza. A gazdaságpolitika középpontjában a munka és a munka alapú társadalom áll. Szintén alapvető, hogy továbbra is szigorú költségvetési politikát kell folytatni - mondta Csepreghy, aki azt is hangsúlyozta, hogy a versenyképesség elérésére nincs egységes recept.
Többféle erős érv hozható fel az euró magyarországi bevezetése ellen és mellett - mondta Vértes András, a GKI elnöke. Összefoglalása szerint a belépés mellett szól, hogy
- mostanában szárnyal az európai és a magyar gazdaság,
- a konjunktúraindexek 10-16 éves csúcsokon járnak,
- mivel minden változik, most bele lehet szólni a jövőbe (az EU és az EMU jövőjébe egyaránt)
- lesz "méz a madzagon", bár ennek mértéke nem ismert.
A kimaradás mellett pedig az szól, hogy:
- a gyorsan növekvő gazdaságok nem az eurózónába vannak,
- az EU átalakítása lassú és bizonytalan folyamat,
- a magyar gazdaság további erősítése érdekében még szükség lehet olyan fiskális vagy monetáris segítségre, amely az eurózónában nem megengedett,
- a jelenlegi kormányzat nem akar föderálisabb Európát (legalábbis 2018. áprilisig - tette hozzá Vértes).
A magyar gazdaság a másik három visegrádi államhoz képest az egy főre jutó GDP-ben, a munkatermelékenységben és a világexportbeli súly alapján is érdemben rosszabb helyzetbe került az utóbbi évtizedben. Különösen kedvezőtlen, hogy a high-tech exportbeli előnyünk gyakorlatilag eltűnt a V3-akkal szemben - tette hozzá Vértes.
Egyes vélemények szerint aki kimarad, az lemarad: ha nem lépünk, az euró egyszerűen eltávolodik a magyaroktól - fogalmazott a közgazdász. Szavai szerint négy dolog biztosan kell majd a magyar euróhoz: stabil és független intézményke, az uniós transzferektől való függés méréskése, a jogbiztonság erősítése, valamint a versenyképesség javítása.