A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Az első napokban komoly kritika érte a szervezőket, hogy miközben angol nézők tömegei szorultak ki a versenyekről, a kelet-európai országok irodáiban sok jegy áll eladatlanul. Kamuti szerint ugyanakkor az angol szurkolók is "válogatósak" voltak: az előzetes igényléskor ők is jórészt olcsóbb jegyeket akartak, számukra 100 font volt a tűrésküszöb, a drágább belépőkért ők sem tülekedtek. A magyarok nagyjából 60 font körüli összeget szántak egy-egy jegyre.
Erre készült a Pegazus is, ezért az A és B kategóriájú jegyekből átlagosan 10-10 százalékot igényelt előzetesen, míg az alsóbb kategóriás, C, D osztályú belépőkből átlagosan 40-40 százalékot. E jegyek zöme ugyanakkor "elment" a magyar drukkerek között.
Jól vizsgáztak az angol szervezők a "csapatkövető" jegyekkel, a magyar szurkolóknak így viszonylag komoly kontingenst tudott felajánlani a Pegazus a helyosztókra − a férfi kézilabda bronzmeccsre eképp 150 jegyet tudtak szerezni az utolsó pillanatban. A költségvetési kérdések itt is előkerültek: a női bronzmérkőzésre a döntővel közös jegyet árultak, s bizony sokakat eltántorított a 65−185 fontos jegyár − mondta a Pegazus ügyvezetője.