A beterjesztett dokumentumot Franciaország, Görögország, Horvátország, Olaszország és Románia teljes mellszélességgel támogatta - írta az Agrárminisztérium közleményére hivatkozva az MTI.
Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a beporzók szerepe mind a mezőgazdasági termelésben, mind az élelmiszeriparban megkérdőjelezhetetlen. Világszerte és Európában is az elmúlt években súlyos mértékűvé vált a vadon élő beporzók, elsősorban a méh fajok tömeges pusztulása, ráadásul nem csak az egyedszámuk, hanem a sokféleségük is csökkent. A megfelelő beporzás hiánya egyszerre okoz gazdasági kárt a gazdáknak és emelkedő élelmiszerárakat a fogyasztóknak – közölte a tárcavezető
A természetes beporzók ökoszisztéma-szolgáltatási tevékenységének csökkenését a méhészeti ágazat kompenzálhatja, ehhez azonban szükséges, hogy megmaradjon a termelők méhtartási kedve. Ez azzal ösztönözhető, ha a méztermelés kockázatai csökkennek, jövedelmezősége pedig javul .
Új támogatást is kérnek
Méhészeti Nemzeti Program eddig is a legfontosabb alappillére volt a méhészeti ágazatnak. Ezért annak minél sikeresebb felhasználása érdekében javaslatot tettünk a rendelkezésre álló forrásoknak a helyi viszonyokhoz alakítható rugalmasabb felhasználására - közölte a miniszter. Emellett a jövedelmezőség stabilizálása érdekében a tagállamok közösen szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika reformjához kapcsolódó végrehajtási szabályok kidolgozása során biztosítson egy, a méhcsaládok száma alapján nyújtott, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzését és a méhek beporzási tevékenységét szolgáló támogatási lehetőséget – emelte ki az agrártárca vezetője.
Nagy István szerint sajnálatos módon Magyarországon az elmúlt három évben a méhészek jövedelmezősége és a termésmennyiség is csökkent. A méhészek kifogytak tartalékaikból, a jövedelmezőség három év alatt 50 százalékkal csökkent az ágazatban. A magyar kezdeményezés ebben a nehéz helyzetben kíván hatékony és kézzelfogható segítséget nyújtani a méhészek számára.