A válság kezdete - azaz 2008 - óta megnőtt a finanszírozási igény a magyar mezőgazdaságban, a stabilan magas terményárak miatt ugyanis nőtt az agrárium tőkevonzó képessége, állapítja meg az ING Bank MTI-hez eljutttatott  elemzése. Az elemzés szerint olyan banki szereplők is nyitnak a mezőgazdaság egyes szegmensei felé, amelyek egyébként nem vesznek részt aktívan a mezőgazdasági termelés hitelezésében, viszont kellő forrással rendelkeznek a hitelezés bővítéséhez. A finanszírozhatóságot könnyíti, hogy a terményárak másfél éve magas szinten stabilizálódtak, s várhatóan továbbra is ezen a szinten maradnak. Az ING Bank szakértői szerint ugyanakkor a bankszektor hitelezési képessége a külföldi források kivonása és a devizaforrások magas ára miatt gyengült. Ennek ellenére a kellő likviditással rendelkező hitelintézetek fokozott érdeklődéssel fordulnak az agrárium felé, amelynek egyes szegmenseit ma már kevésbé tartják kockázatosnak, mint négy éve.

A magyar mezőgazdaság hagyományosan a bruttó nemzeti termék (GDP) 3-4 százalékát állítja elő, ami az átlagos uniós részarány duplája. Tavaly pedig az agrárexport is kimagasló értéket ért el, a 6,2 milliárd eurós kivitel - amellyel szemben 3,8 milliárd eurós behozatal állt - az uniós csatlakozás óta a legjobb eredmény volt - emlékeztetnek a pénzintézet elemzői.
"A fejlődésben szerepe van annak is, hogy az agrárágazat banki kockázati besorolása a 2008-as válság kezdete óta stabil, sőt egyes piaci szegmensekben még javult is a megítélése. Ezért bár a finanszírozási helyzet a gazdaság egészében romlott, a mezőgazdaság egyes szegmenseiben még nőtt is a hitelezési verseny a megfelelő likviditással rendelkező bankok körében." - közölte Varga Andrea, az ING Bank ügyfélkapcsolati igazgatója.

A mezőgazdaság hitelképes nagyvállalatai közé a nemzetközi kapcsolatokkal és jól diverzifikált tevékenységi körökkel rendelkező cégek mellé már egy ideje felsorakoztak a mezőgazdasági termelést szervező helyi integrátorok. Ez utóbbi cégekért ma már versenyeznek a bankok. Ezek magyar tulajdonban levő vállalkozások, amelyek nem egy esetben 40-50 éve dolgoznak együtt termelőikkel és jelentős fejlődésen mentek át az utóbbi években. A termeltetés szervezésén túl az innovációban is élenjárnak, ami tovább javíthatja a szektor profittermelő képességét.

A magyarországi agrárvállalatok bevétel arányos adózott eredménye 2 százalék körüli, szemben a nyugat-európai 6-8 százalékkal, tehát lenne fejlődési lehetőség. Ehhez többek között olyan agrotechnikai megoldások kellenek, amelyek biztonságosabb termésátlagot hozhatnak a kontinentális időjárás szeszélyeinek kitett magyar mezőgazdaságban.
Az agrárium finanszírozása szempontjából nem elhanyagolható fejlemény a fordított adózás bevezetése. Míg az egyik oldalon hatékony eszköz lehet az áfacsalások ellen, így segítve annak gazdasági tisztulását, a másik oldalon viszont az áfafinanszírozásban aktív szerepet vállaló bankok számára szűkítheti a piaci lehetőséget. Vagyis: az új áfaelszámolás finanszírozói megítélés szerint a kereskedőknek nagyobb lehetőséget hozhat, mint a termelőknek. Míg a kereskedők pozícióját javítja a terményfelvásárlások terén, addig a termelők likviditási helyzetét akár ronthatja is - olvasható az elemzésben.