Az elmúlt években a magyar kormány egyik jelszava volt a bürokráciacsökkentés, mely egyelőre kevés, az átlagemberek számára is megtapasztalható eredményt tud felmutatni. Leginkább eddig az látható belőle, hogy több tucat állami intézmény szűnt meg. Még Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára is elismerte októberben, hogy a folyamat akadozik, egyelőre nem egy sikersztori.

Ha észrevétlenül is, de más folyamatok mentén is történt előrelépés, elég csak a 2017-es adóbevallásra gondolni: az ügyfélkapuval rendelkezők számára maga az adóhatóság készítette el a dokumentumot, melyet csak jóvá kellett hagyni egy internetes felületen.

A VÉDA egy folyamatkezelési siker

Kevésbé látványos, de apró folyamatkezelési siker az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedési ellenőrző rendszere, a VÉDA. Az emberek ugyan ebből annyit észlelnek csak, hogy kamerák jelentek meg a forgalmasabb utak felett, míg a rendőrség hatékonyabban tudja szűrni a közlekedési szabálysértéseket és az egyéb közúti bűncselekményeket. Augusztusi adatok szerint több mint 190 ezer darab bírságot szórtak szét a szupertraffipaxok felvételei alapján az év első felében.

Nem véletlen, hogy a 2017-es Infotér konferencián az állami digitalizációs sikerekről szóló panelbeszélgetésen szinte minden résztvevő ezt emelte ki. Óberling József az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályvezetője a projekt kapcsán elmondta: a bő másfél éve üzembe helyezett rendszernél egyrészről nagy szó, hogy időben elkészültek vele, másrészt digitalizációs siker, hogy nagyon sok rendszerelemet és adatbázist kapcsoltak benne össze. Ugyanakkor jól példája annak, hogy az emberek miért nem élik meg sikerként a hasonló állami projekteket: "az az elvárás, hogy működjön".

A rendszer kiépülése emellett arra is jó példa, hogy az egész digitalizációs folyamat nem sokban különbözik attól, ahogy egy piaci alapon működő cég nekilátna egy hasonló projektnek: létrehoztak egy irányítótestületet, célokat fogalmaztak meg és forrásokat teremtettek rá. De az Molnár László, az ORFK Informatikai Üzemeltetési Főosztályának vezetőjének beszámolójából kitűnt, alapvető különbség, hogy az államnál nemcsak egy megrendelő és egy kivitelező együttműködése szükséges. Nemcsak a rendőrségen belüli kommunikációt kellett összehangolni, hanem egy sor állami szervezetét, kezdve a fizikai hálózatot kiépítő MVM Net Zrt.-től, az informatikai feladatokat ellátó Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-n (NISZ) át, egészen az önkormányzatokig.

A bürokratikus ólomsúly

Pont ezen a területen érződik, hogy a bürokrácia miért gátja a kormányzati digitalizációs szándéknak. Ahhoz, hogy a kamerák kikerüljenek több szervezet döntéshozatali mechanizmusát kell kivárni, valamint egy sor engedélyt kell megszerezni, mire elkezdődhet a kivitelezés. Szemléletes példaként, Ujhegyi András, MVM Net Zrt értékesítési igazgatója elmondta, hogy egy kábel közterületi lefektetésének munkarésze maximum 30 nap, ha egy kilométerről van szó, de az önkormányzatok jóváhagyására és az egyéb engedélyekre akár 100 napot is kell várni.

Ráadásul sokszor nem is jók az előzetes tervek.: hiába látszott az a térképeken, állították a közműszolgáltatók, hogy ott nincsenek elektromos-, víz- vagy gázvezetékek, ha a munkálatok kezdetén az első kapavágásnál kiderül, hogy ott egy kábel.

Vannak még láthatatlanabb sikerek

Könnyebb helyzetben vannak a rendszerek átépítésével. Az adatbankok és kezelőfelületek kialakítása gyorsan és hatékony megy.

Itt szintén tapasztalható, hogy az ügyfél-elégedettséget a leginkább az mutatja meg, hogy kevés panasz érkezik a rendszerekre. Évente átlagosan 1 millió 400 ezer bírósági ügy van Magyarországon, közülük 150 ezer jut el a peres eljárásig. Siker, hogy ezek felében már elektronikusan indul a perfolyamat, és mindössze 1-2 ezrelék, amikor panasz érkezik a kezelőfelületre - ismertette az Országos Bírósági Hivatal hatékonysági mutatóit Kékedi Szabolcs, a szervezet elektronikus eljárások főosztályának vezetője.

A bíróságokon pedig komolyan szükséges a folyamatok gyorsítása, melyben a digitalizáció lehet a motor. Kékedi példaként az előzetes letartóztatások elrendelésének folyamatát említette, ahol 72 óra áll a törvényszékek rendelkezésére. A szűk határidő alatt viszont sok felet kell elérni (többek között a gyanúsított jogi képviselőjét, az ügyészt, a rendőrséget vagy épp a bűnjelek kezelőjét). Rendes informatikai hálózatoknál az sem jelenthet problémát, hogy a legtöbb előzetes letartóztatást az utolsó 8 órában kezdeményezik.

A Napi.hu a 8. Infotér konferencia médiatámogatója.