A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint egy év alatt ötödével, 73 ezerrel, 265 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, és 1,7 százalékponttal 5,8 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a február-áprilisi három hónapban. A foglalkoztatottak száma az első negyedévhez képest 31 ezerrel, a múlt év azonos időszakához képest pedig 153 ezerrel (3,7 százalékkal) nőtt. A foglalkoztatási ráta 65,6 százalékra emelkedett, az egy évvel korábbinál 2,8, az első negyedévinél 0,5 százalékponttal magasabbra.

Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a szezonális tényezők már áprilisban is éreztették hatásukat, a nyári munkák megjelenésével a munkanélküliségi ráta rendszerint csökkenést mutat.

A munkanélküliségi ráta csökkenését több tényező is segítette, tette hozzá: egyrészt a közfoglalkoztatottak magas szintje is hozzájárul az elmúlt időszakban látott kedvező folyamatokhoz, másrészt a gazdasági növekedés, és így a versenyszféra bővülése is támogatta a csökkenést. Az elemző arra számít, hogy a csökkenő trend folytatódhat idén és a tavalyi 6,8 százalékos rátát követően idei év egészében átlagosan 5,8 százalékra eshet a mutató.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az elsődleges munkaerőpiac egyre több munkaerőt volt képes felszívni, amely látszik a bérek emelkedésében is. Kérdés azonban, hogyan lehet ösztönözni, hogy a közmunkaprogramból és az állami szektorból többen menjenek át a magánszektorba dolgozni, vetette fel a szakember.

Oszlay András, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen alacsony munkanélküliséget utoljára 2004 júniusában mérhettek, de akkor még jóval alacsonyabb volt munkaerő-piaci aktivitás. A munkaerőpiac ennek megfelelően hosszú évek óta a legfeszesebbnek mondható, ami néhány ágazatban már effektív munkaerő-hiányt jelent. A nyár közepére, amikor a szezonális munkahelyek is megsokasodnak, a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék alá csökkenhet, éves átlagban pedig akár több mint egy százalékponttal is mérséklődhet a tavalyi 6,8 százalékról.

A foglalkoztatás javulását magas béremelkedés kíséri (márciusban a reálbérek éves növekedési üteme meghaladta a 8 százalékot), ami a háztartások vásárlóerejét komolyan javítja. Így továbbra is reális a lehetősége, hogy éves átlagban a magyar gazdaság 2 százalékot elérő, azt esetleg enyhén meg is haladó ütemben bővüljön 2016-ban az első negyedévi 0,9 százalék után.