Magyarország a gazdaságtörténetben korábban ismeretlen mértékű külső fejlesztési forráshoz jut uniós tagságának első két ciklusában. Hazánk 2007 és 2020 között az évente megtermelt GDP-jének több mint 3,5 százalékát - vagyis minden évben átlagosan bő ezermilliárd forintot - kapja fejlesztési célra az EU költségvetéséből. Enélkül nem lenne sem növekedés, sem közberuházás - állapította meg Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon című jelentést ismertetve.

Magyarország a közösségi források második legnagyobb haszonélvezője. A hazai közbeszerzések 60 százaléka, míg az állami beruházások 95 százaléka uniós pénzekből valósul meg. Ám míg  2013-14 során, a GDP 10 százalékának megfelelő uniós pénz áramlott a gazdaságba, a növekedés csak 5 százalék körüli volt.

Az EU nem pénzkiadó automata

A forrásbőség és az a kényszer, hogy e forrásokat maximálisan kihasználja az ország, önmagában korrupciót generálhat, hiszen azok kezelői a pályázatokra szánt pénzt felültervezik, az elszámolható költségeket bőkezűen határozzák meg - összegzett Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője. A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással. Például egy magyar egészségügyi központ, részben EU- finanszírozással egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára - vélhetően reális piaci értéken - Szlovákiában 262 ezer euró volt.

A hazai fejlesztési programok hatékonysága általában alacsony. Jó példa erre a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások területe. Magyarországon az elmúlt bő egy évtizedben az uniós átlag 2,7-szeresét fordította a cégek állami támogatására, miközben versenyképességi mutatói az EU-átlagnál jóval gyengébben alakultak.

A kormány lehet a korrupció az első számú szereplője

A korrupció szempontjából a legkockázatosabb szakasz a közbeszerzés. Figyelemre méltó, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós és csalási kockázatok nagy része az uniós források felhasználásáért felelős intézményrendszer keretein kívül - a kedvezményezett szervezeteknél - jelenik meg. Egy jellemző példa minderre: amikor néhány hónappal ezelőtt az Észak-dunántúli Vízügyi igazgatóság a Győr-Gönyű kikötő továbbfejlesztésére kiírt közbeszerzésen - hamis adatszolgáltatásra hivatkozva - kizárta az eljárásból a korábban "kegyelt", majd kegyvesztett lett Közgépet. A Közgép korábban kiemelten sikeres volt a közbeszerzési eljárásokban, hasonlóan szigorú ellenőrzésnek nem volt kitéve - mondta Nagy.

Túlzott központosítás valósult meg az uniós források koordinációjában. A 2014-ben létrejött új szervezeti rendszer a korrupciós kockázatokat is központosította. Erősödött a közvetlen állami, kormányzati kontroll, mert minden funkció a közigazgatáson belülre került - mondta Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a TI külső szakértője.

Magyarországon gyakorlatilag nem létezik nem túlárazott uniós projekt. A projektek kilencen százaléka érdemi túlárazással valósul meg. Ugyanakkor a túlságosan nagy túlárazások nem jellemzőek. Átlagosan 20-25 százalékos mértékű túlárazás érhető tetten a projekteknél, ez az arány még nem éri el az Európai Bizottság ingerküszöbét - összegezte a felmérés tapasztalatait a szakértő.

Hogyan tovább?

A TI két olyan eszközt is bemutatott, amely hatékonyan hozzájárulhat az uniós források felhasználásával kapcsolatos korrupció elleni küzdelemhez. Az egyik egy mobil applikáció, amely lehetőséget ad majd az állampolgároknak, hogy okostelefon segítségével értékeljék a környezetükben található uniós forrásból megvalósított beruházásokat minőségük, hasznosságuk szerint. A másik egy közbeszerzési jelzőrendszer - "red flag" - olyan informatikai rendszer, amely a közbeszerzési adatbázisok dokumentumait monitorozza.