A kvótareferendumon 43,35 százalékos részvétel mellett az érvényesen voksolók 98,32 százaléka szavazott nemmel a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap késő este nyilvánosságra hozott csaknem végleges adatai szerint.
Az NVI 99,98 százalékos feldolgozottságú adatai szerint 3 307 109-en (az összes választópolgár 40,03 százaléka) érvényesen szavazott, 223 193-an érvénytelenül. Az érvényes szavazatok közül az igenek száma 55 584 (1,68 százalék), a nemek száma 3 251 525 (98,32 százalék) volt.
A legaktívabb megye Vas volt, ahol a választópolgárok 49,35 százaléka voksolt. A legkevésbé aktív Budapest volt, ahol 34,74 százalék szavazott, majd Baranya megye, ahol a jogosultak 38,37 százaléka járult az urnák elé. A végleges eredményre még napokig várni kell, mert azt csak a külképviseleteken, illetve az összes levélben leadott szavazat megszámlálása után állapítják meg.
Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
Nagyszerűnek nevezte a vasárnapi kvótanépszavazás eredményét Orbán Viktor miniszterelnök, mert - mint mondta - "felülmúltuk az EU-csatlakozásról szóló népszavazás eredményét". A kormányfő a Fidesz-KDNP fővárosi eredményvárójában tartott beszédében bejelentette: alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek a kvótareferendum után, mert az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben.
A z EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3 millió 204 ezernél állnak a nem szavazatok, és nem ismert még a határon túli magyarok szavazatainak nagy része. Mintegy 15 százalékkal többen vettek részt most, mint a legutóbbi európai parlamenti választáson - tette hozzá Orbán Viktor, úgy értékelve: "a fegyver elég erős lesz Brüsszelben is".
Az ünneplés után két dolgot kell tenni, hogy érvényt szerezhessenek az emberek akaratának - folytatta. Először közjogi érvénnyel kell felruházni az emberek döntését, ezért a következő napokban alkotmánymódosítási javaslatot terjeszt a parlament elé; "az emberek ma kinyilvánított akaratát meg kell jelenítenünk és rögzítenünk kell az alaptörvényünkben is" - jelentette be Orbán Viktor. A másik sürgető dolognak azt nevezte, hogy a vasárnapi döntésnek Brüsszelben is érvényt szerezzenek.
Az ellenzéki pártok közül a Jobbik és a Demokratikus Koalíció vezetője értékelte Orbán Viktor egyértelmű kudarcaként a népszavazást.
Az MSZP elnöke szerint alkotmányellenes lenne, ha a kormány az érvénytelen és eredménytelen kvótanépszavazás eredményére hivatkozva akarna bármit tenni. Molnár Gyula vasárnap Budapesten, pártja eredményváróján a népszavazást értékelve azt mondta, az alkotmányellenesen kiírt és eredménytelen népszavazást azzal tudná tetézni a Fidesz, ha figyelmen kívül hagyná az érvényességi kritériumokat. Ha azt teszi, azzal nyíltan megszegi az alaptörvényt és ezzel Orbán hatalma illegitimmé válna. Az MSZP a következő napokban benyújtja a Felelősség és biztonság című, menekültekkel kapcsolatos koncepcióját.
A szocialisták semmit sem támogatnak, amit a kormány az érvénytelen népszavazás eredményére hivatkozva akar tenni. A népszavazás érvénytelen volt. Nem hozott eredményt. Erre hivatkozva tenni bármit alkotmányellenes - fogalmazott Molnár.
Értékelése szerint a kormány népszavazási kampánya "a magyarországi rendszerváltás történetének egyik mélypontja volt". Kormánypárt soha még ilyen szégyenteljes, hazug, megtévesztő és törvénytelen gyűlöletkampányt nem folytatott - közölte. Szerinte "kampányra fogták az államigazgatási dolgozókat", törvénytelen kormányzati leveleket küldtek és "becstelen és felelőtlen pánikkeltés zajlott".
Molnár kitért arra is, hogy azt javasolja, 2018-ban egy jelölt legyen a demokratikus oldalon, egy kihívója legyen a Fidesz-KDNP-jelölteknek. Véleménye szerint politikai szövetségre, társadalmi összefogásra van szükség, nemcsak a pártokkal kell összefogni, hanem a civilekkel, a szakszervezetekkel és az értelmiséggel. Több mint kormányváltás kell, egy új rendszer kialakítása szükséges, új alkotmánnyal, új választási és médiatörvénnyel, garantált szociális jogokkal és a szegénység felszámolásával. Egy normális, európai Magyarország kell. Molnár szerint a lehetséges választási koalíciók első eleme lehetne, hogy jövő tavasszal közösen állítson köztársaságielnök-jelöltet az ellenzéki oldal.