A frissített Széll Kálmán terv azzal számol, hogy a távközlési adóból és a pénzügyi tranzakciós illetékből 130, illetve 228 milliárd forint fog befolyni a költségvetésbe. Egy közgazdásznak nehéz elképzelni, hogyan fogják ezeket az adókat kivetni, mi lesz a szerepük, a gazdasági következményük, véli a Gazdasági Rádiónak nyilatkozó Mellár Tamás. A kiadáscsökkentést valamivel pontosabban lehet tervezni, a bevételi oldal nagyobb meglepetéseket okozhat.

Ha a tranzakciókat adóztatjuk, az a gazdasági aktivitást csökkenti, vagy a feketegazdaságba, illetve külföldre fogja átirányítani ezeket a tranzakciókat, ami mindenképpen a gazdaság zsugorodásához vezethet. Elképzelhető, hogy ezek a pontok még további egyeztetéseket fognak követelni - véli Mellár. A közgazdász szerint az a szándék jól látható, hogy a kormány a kivezetendő szektorális adókat próbálja valamilyen módon kompenzálni.

Ilyen típusú adókra (mint a telekomadó vagy a pénzügyi tranzakciós illeték) nincsen példa az unióban, ami mindenképpen kérdésessé teszi, hogy jogilag bevezethetőek-e, illetve ha sehol máshol nincs ilyen, akkor a kijátszásuk is könnyebb lehet. Az egységes biztosítási adóból 15 milliárd forint bevételre számít a kormány, ami ezt a szektort nem fogja ellehetetleníteni, de a különböző biztosítási formákat valószínűleg különböző módon fogja érinteni.

Az első Széll Kálmán tervet folytatja lényegében a második, az idei évre már beterveztek egy 1500 milliárd forintos megszorítást az első lépcsőben, erre jön rá az újabb 155 milliárd forintos csomag a 2. verzióban. Így bizonyos költségvetési szervek működése ellehetetlenülhet Mellár szerint. Kérdés, ki lehet-e vonni a szektorból annyi pénzt, amennyit a kormány elképzelt, anélkül, hogy maradandó károkat okozna a működésben.

Arról viszont nincs szó - tette hozzá Mellár -, mik lennének a növekedés forrásai. Jövőre is szerény, 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol a tervezet. Ráadásul a kormány nem nyúl hozzá a "szent tehenekhez": marad az egykulcsos személyi jövedelemadó, a vagyonadó bevezetéséről nem nyilatkoznak (pedig szerinte ez kézenfekvő lehetne), és nem nyúltak hozzá az állami támogatások rendszeréhez sem. Mindössze az állami vállalatoktól akarnak 10 milliárdot levenni. Pedig az állami támogatások rendszerének átalakítása indíthatná el a gazdaságélénkítést, különös tekintettel a kkv-k hathatós támogatására, amely nagyobb növekedést eredményezhetne - mondta Mellár Tamás.

A közgazdász szerint legalább 3-4 százalékos növekedésre lenne legalább szükség ahhoz, hogy a helyzet ténylegesen javuljon. Ameddig ilyen alacsony a gazdasági növekedés, és kemény egyensúlyi kényszerek vannak, akkor csak az marad, hogy a kényszerek hatására próbál forráshoz jutni a kormány, de mindegyik megoldás - a bevételnövelő és a kiadáscsökkentő lépések egyaránt - problémát okoz a gazdaság alacsony teljesítménye miatt.