Az orosz kitettség miatt emelkedhet az államadósság Magyarországon

Az Allianz biztosító szakértői nemrég egy gazdasági és egy pénzügyi elemzést készítettek, amikben azt vizsgálták hogyan befolyásolja Európa feltörekvő országainak piacait az ukrán konfliktus középtávon. A tanulmányokban olyan tényezőket vesznek sorra, mint az országok termelésében jelentős szerepet játszó, oroszoktól érkező energia, a különböző fém- és agrár-élelmiszeripari, illetve az ezekkel összefüggő ellátási fennakadások és áremelkedések.

A kutatásban kitérnek azokra a fejlett gazdaságokban megfigyelhető pénzügyi szigorításokból és lassuló kereskedelmi növekedésből adódó kedvezőtlen pénzügyi körülményekre is, amiket a katonai agresszió árupiacra gyakorolt negatív hatása tovább súlyosbíthat. A háború világszerte visszafogja a gazdaság növekedését, de különösképpen az Európai Unió térségében, ahol az eredetileg becsült 6 százalékos növekedés helyett, csupán 4 százalékos átlaggyarapodás várható.

Orosz függőségeink

Az unión belül szinte minden országnak van valamilyenféle számottevő kitettsége Oroszország felé, de külön igaz ez a kelet-európai államokra. Az oroszok által biztosított energiahordozók, fémek (alumínium, palládium, nikkel, stb.), és az élelmiszeripari termékek mint például a búza vagy a kukorica jelentős szerepet játszanak hazánk termelésében is.

Oroszország részesedés ezek globális kivételéből rendre 9, 3, illetve 2 százalék, és az így kiszolgáltatott országok között a harmadik helyen áll Magyarország ahol a GDP több mint 2 százaléka függ az orosz exportól. Ezek pótlása sajnos sok esetben nehezen megoldható rövidtávon, hiszen például a fémek esetében, az orosz szállító adottságainak megfelelően kialakított ipari folyamatokban kerülnek felhasználásra, így még ha lehetséges is újabb exportőr bevonása, akár az érintett eljárások átalakítását is igényelheti.

A fosszilis energiahordozók drágulása, ahogy az élelmiszer áremelkedés is, súlyosan érintheti a nettó importőr országokat, ahol áruhiányra és így komoly társadalmi elégedetlenségre is lehet számítani. Az elemzésben arra is kitértek, hogy többek közt Magyarországon is olajhiány várható, mivel a becsült készletek nagyjából csupán három hónapra elegendőek, és egy gázolajválság kialakulásával tovább súlyosbodhatnak a globális ellátási láncok zavarai.

Növekvő adósság

Az európai feltörekvő piacokon már Ukrajna megszállása előtt sem volt kedvező a helyzet, ez pedig leginkább annak köszönhető, hogy az USA jegybankja az inflációt féken tartó politikát kezdett folytatni, emiatt egyre kevésbé folyik be amerikai tőke a a térségbe. Ennek tetejébe jött a geopolitikai feszültség, és minél tovább húzódik a konfliktus, minél később állnak helyre az ellátási láncok, annál nehezebbé válik az érintett piacok számára, a külföldi tőke bevonzása.

Ezen országok állampapírjainál még így is várható egy visszafogott növekedés, de ha az orosz agresszió tovább fokozódik, akkor sokkal nagyobb mértékű inflációval járó, globális gazdasági visszaesés is valószínűsíthető. A feltörekvő piacok alapvető gazdasági helyzetének romlása és az általános tőkekiáramlás a kemény valutában felvett hitelek kamatfelárainak növekedését és a helyi valutákban kibocsátott államadósság hozamnövekedését eredményezheti.

Ilyen körülmények között, a likviditás és a ciklikus kockázatok értékelése alapján a legnagyobb kockázatoknak kitett európai feltörekvő piacú országok között van Románia és Törökország mellett, Magyarország is. Az Allianz elemzései szerint, még ha a geopolitikai helyzet nem fordul rosszabbra, akkor is csak komoly küzdelem árán állíthatjuk helyre a gazdasági egyensúlyunkat és kerülhetjük el az államadósság súlyosabb romlását.