Glattfelder szerint 2025-ig 10 százaléknyi fogyasztásnövekedéssel is számolni kell. Az EP-képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly Magyarország 7 milliárd eurós külkereskedelmi többlete alig haladta meg a 6,5 milliárdos energiaszámlát. Amennyiben a következő 10 évben duplájára nő az energiahordozók ára, és 10 százalékkal nő a fogyasztás, nehéz lesz kifizetni az energiaszámlát.

A kieső és az atomerőművel nem pótolt villamosenergia termelését más forrásból kell pótolni. Ehhez Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója által kalkulált adatokat idézte Glattfelder. Eszerint 1500 megawatt származna megújuló energiából, 700 megawatt gázból és 400 megawatt szénből.

Az Európai Unió olajszükséglete 90, földgázszükséglete 60, és szénszükséglete 45 százalékát importból fedezi. Magyarországon is 90 százalék az olajfogyasztás importhányada, a földgázé pedig 80 százalék, de megjelenik az ország - 20 százalékkal - az árampiacon is importőrként. Végül Glattfelder Béla megállapította, hogy a mai kamatszint mellett érdemes befektetni a megújuló energiába.

Érdemes megújulókba fektetni

Erre a következtetésre jutott Ádám Béla energetikai szakértő, a HGG Kft. tulajdonosa is. Véleménye szerint nem a megújuló energiára való átállás megtérülési ideje a kulcskérdés - bár az sem elhanyagolható -, hanem három további tényezőt kell figyelembe venni: a hálózattól való függetlenedést, a biztonságot és a hosszú távú jövedelemszerzést. Miután cége közel két évtizede épít megújuló energiás rendszereket, a tapasztalata szerint egy ilyen berendezés 10 év alatt térül meg, s további 15 évig ingyen adja az energiát. A mai magyar körülmények között kell még támogatás ahhoz, hogy tömegessé váljon ennek a technológiának a használata, illetve elengedhetetlen a jogi környezet kiszámíthatósága.

Ami a támogatást illeti, az MNB kamatmentes hitelprogramja kiterjeszthető lenne erre a területre is. Nálunk a biomassza, a földhő és a napenergia hasznosítása kézenfekvő. Például a 100-200 méterre lesüllyesztett talajszonda - összekapcsolva hőszivattyúval - olcsón adja a fűtési energiát.

Olcsó hitelt felújításra is

Ugyancsak az olcsó MNB-hitel lakásépítésre és -felújításra való kiterjesztését szorgalmazta Borsi László ingatlanpiaci szakértő is. A múlt évben az állami költségvetésből 68 milliárd forint jutott a lakáshitelek kamatainak támogatására, de ennek 90 százaléka a régi hitelek támogatására ment el, új hitelt kevesen igényeltek. A szocpol támogatás 7 milliárdot, míg a lakástakarék-pénztári támogatás 35 milliárd forintot tett ki - idézte az adatokat a szakértő.

Véleménye szerint a szocpolt annyira kellene növelni, hogy azon keresztül a lakásvásárló, vagy -építő visszakapja az áfát. A fél-szocpol bevezetése pedig a használt lakások forgalmát lendítené fel, amely magával húzná az új ingatlanok építését. Szorgalmazta még Borsi László a bérlakás-építés fellendítését úgy, hogy a cafetérián keresztül adhatnának a munkaadók támogatást a lakbérhez.