A Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter által múlt pénteken benyújtott törvényjavaslat a bányászati, az atom-, a villamos energia, a földgáz- és a víziközmű-törvény mellett az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvényt sem hagyná változatlanul. A javaslat elsődleges célja az indoklás szerint az elmúlt időszakban felmerült gyakorlati problémák és igények kezelése.
Népszavazás helyett közmeghallgatás
Pontosítják, illetve kiegészítenék a villamos energia törvényt; az eddigi pongyola fogalmazást korrigálva az új szabályozás szerint a mérőberendezések éves gyakorisággal történő leolvasása esetén az adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás napjának megfelelő nap. Továbbá, ezen túl nem csak az nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a fogyasztó hibájából nem valósul meg a leolvasás, ugyanis a felhasználó és a szolgáltató ettől eltérő időpontban is megállapodhat az új megfogalmazás szerint.
Emellett az atomenergiáról szóló 1996-os törvény is változhat. Ezek szerint, ha népszavazás nem is, a helyi közakarat megnyilvánulásának kifejeződését lehetővé tévő közmeghallgatás lehet az atomerőmű bővítése kapcsán. A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban, a létesítményre vonatkozó engedély kapcsán (például létesítés, bővítés) a döntése meghozatala előtt az atomenergia-felügyeleti szerv a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást tart. Emellett például az esetleges atomkárral, illetve annak megtérítésével kapcsolatos szabályozás is megújul több ponton.
Visszaköszön a rezsicsökkentés
A földgázellátásról szóló törvény hasonló értelemben változhat, mint a villamos energia törvény mérőóra-leolvasásra vonatkozó részei. Ezen túl azonban az új szabályozás a PB-gáz forgalmazóra és kiskereskedőre is kiterjeszti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) bírságolási lehetőségét, arra az esetre, ha a cég nem engedi akár üzleti titkokat tartalmazó irataiba a hivatalt betekinteni, másolatot, kivonatot készíteni, illetve nem szolgáltatja ki a kért információt. Az indoklás szerint a törvénymódosítás indoka elsősorban a 2013. július 1-jével bevezetett, a PB-gáz árának hatósági árassá tételével összefüggő pontosítása.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011-es törvény is változhat. A most benyújtott javaslatban nagyrészt a Napi.hu által korábban már ismertetett részletek köszönnek vissza, és részben ugyancsak közvetlen kapcsolatba hozhatóak a rezsicsökkentési törekvésekkel.
A korábbiakkal szemben nem lesz kivétel, minden bányászati koncessziós szerződést nyilvános pályázatnak kell majd megelőznie a jövőben a módosító alapján. A hatályos, 1993-as szabályozás szerint abban az esetben, "ha a bányavállalkozó a kutatási tevékenység végzése során olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek, és kezdeményezheti a kutatási engedélynek erre az ásványi nyersanyagra történő kiterjesztését" - pályázat nélkül. Ugyancsak kivétel alá estek azok a társaságok, amelyek a törvény hatályba lépése idején már bányásztak, ők bizonyos feltételek mellett a szakminiszternél kezdeményezhették a feltárásra és kitermelésre vonatkozó koncessziós szerződés megkötését. A bányatelek jogosultja (a koncesszió nyertese) az ásványvagyon feltárása és kitermelése mellett a jövőben a szénhidrogén föld alatti tárolására is kaphat engedélyt a módosító szerint.
Beérkeztek a pályázatok
A beterjesztés aktualitását az adja, hogy beérkeztek a bányászati koncessziós pályázatok, az összesen hat pályázat mindegyike formailag érvényesnek minősült. A nemzeti fejlesztési miniszter bányászati területekre vonatkozó koncessziós felhívásai négy szénhidrogén kutatási (Szegedi medence délkeleti és nyugati, Battonya-Pusztaföldvár északi és déli) és három geotermikus energia kutatási területre (Ferencszállás, Kecskemét, Jászberény) jelentek meg 2013 augusztusában. Az összesen 20 érdeklődő 44 pályázati kiírást vásárolt, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz fordulók ezután elsősorban a geofizikai és geológiai adatokba kértek betekintést. A tervek szerint a koncessziós pályázatokat a benyújtástól számított kilencven napon belül bírálják el, az értékelést a nemzeti fejlesztési miniszter által létrehozott minősítő bizottság végzi, a koncesszió megadásáról a bizottság javaslata alapján a tárca vezetője dönt. A beérkezett pályázatok a Szegedi medence nyugati, Battonya-Pusztaföldvár északi és déli, valamint Jászberény területekre irányultak - vagyis a háromból két geotermikus terület, Ferencszállás, Kecskemét iránt nem mutatkozott érdeklődés. A koncessziós pályázatban érintetteknek egyelőre nem nyilatkozhatnak a pályázat kapcsán.
Visszatérve a törvénymódosítóhoz, az 12 ezerről 15 ezer négyzetkilométerre emeli a kutatási terület maximális nagyságát, amelyre egy bányavállalkozó kutatási joga vagy kutatási engedélye kiterjedhet.
Változás még, hogy a bányajáradék-fizetési kötelezettség esetei az eddigi általános "kitermelt geotermikus energia és ásványi nyersanyag" mellett kiegészülnek egyebek mellett a föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés (UCG) konkrét említésével. A föld alatti szénelgázosítás a bányászati törvény fogalommeghatározásai közé is bekerülne, részletszabályai beépülnek a bányászati törvénybe.