Noha a várakozásokkal ellentetétben továbbra sem publikus a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) szakmai és társadalmi egyeztetésre bocsátandó tervezete, bizonyos részek már ismertek belőle. Így például az az érdekes statisztika, amely az összességében 2 640 543 darabos hazai lakóingatlan állomány (4 155 681) főbb adatait összesíti típusok szerint.

 

Kapcsolódó

forrás: ÉMI Nonprofit Kft.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) irányításával és az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI Nonprofit Kft.) közreműködésével, továbbá számos szakmai műhely, illetve felsőoktatási intézmény részvételével elkészült anyag 15 lakóépület típust különít el az építés éve, a falazat típusa, valamint az épület alapterülete alapján.

A felmérés, amelyhez mérhető korábban nem készült Magyarországon, energetikai szempontból is vizsgálta a hazai ingatlanokat. Mivel a NÉeS egyik fő célja a hazai épületállomány felújítási költségeinek megállapítása, elengedhetetlen volt a kiindulópont, vagyis a jelenlegi állapot minél teljesebb felmérése.

Ezek szerint a hazai lakóingatlan állomány 70 százaléka elavult, minden tizedik - azaz több százezer lakás - pedig annyira rossz állapotban van, hogy már felújítani sem érdemes. Összességében több mint 2,5 millió családi ház és lakás, 925 ezer társasház 84 ezer lakással, és 703 ezer lakást tartalmazó több mint 31 ezer iparosított társasház (nagyrészt panel) került a statisztikába.

Nagyításért kattintson a táblázatra!

 

forrás: ÉMI Nonprofit Kft.

A 15 típus közül a legtöbb épület az 1945 és 1979 között létesült családi ház (több mint 672 ezer), ugyanekkora lakásszámmal, átlagosan 140 négyzetméteres alapterülettel. A panelek többsége (több mint 324 ezer lakás) 1979 előtt épült, időarányosan viszont a nyolcvanas években pörgött föl igazán a "házgyár", ugyanis ekkor évente több mint 25 ezer lakás épült. A leggyakoribb családiház típus jelenlegi átlagos primer energiafelhasználása (405 kilowattóra/négyzetméter/év) közel kétszerese a '79 előtti iparosított technológiájú épületekének (218-244), és több mint kétszerese a nyolcvanas évek paneljeiének (200 kilowattóra/négyzetméter/év).

Az Eurostat adatai szerint az unióban Magyarországon az egyik legmagasabb a különálló házban (családi házban) élők aránya; ehhez hasonló, illetve ennél nagyobb arányszámot csak Romániában, Norvégiában, illetve Szlovéniában és Horvátországban tüntet föl a brüsszeli statisztikai intézet.

Az Európai Unió országai a használt lakástípusok szerint (sárga - lakás, kék - önálló ház, halványsárga - ikerház, rózsaszín - egyéb):

 

forrás: Eurostat

A családi házak állományának megoszlása:

 

forrás: ÉMI Nonprofit Kft.

A stratégia a típusépületek meghatározásával készített helyzetjelentés alapján műszaki felújítási csomagokat is meghatároz, és a különböző szintű elvárások alapján modellezi az energetikai modernizáció lehetséges forgatókönyveit. Ezekkel későbbi cikkünkben foglalkozunk.