Az Országgyűlés 2016. június 13-án fogadta el az új Ptk-t érintő módosító törvényjavaslatot. A változások szakaszosan, 2016. július 1-jén, 2016. október 1-jén, illetve 2017. január 1-jén lépnek hatályba. A Módosítás a Ptk. számos részét érinti, a Deloitte által kiemelte a legfontosabbakat.
A fidúcia-tilalom enyhítése
A Módosítás változást hoz a fiduciárius hitelbiztosítékok semmisségét illetően is. A hatályos Ptk. valamennyi olyan kikötést semmisnek nyilvánítja, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.
A módosításhoz fűzött indoklás szerint a gazdasági élet szerződéseiben túlzott korlátozást jelent a Ptk. tiltó rendelkezése, ezért az új szabály szerint a fidúcia fenti tilalmába ütköző kikötés csak akkor minősül majd semmisnek, ha fogyasztó vállal ilyen kötelezettséget követelés biztosítása céljából. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások egymás közötti szerződéseikben a jövőben kiköthetnek fiduciárius hitelbiztosítékokat, így például vételi jogot, azonban fogyasztóval kötött szerződéseikben, illetve fogyasztók egymással kötött szerződéseiben erre nem lesz lehetőség.
A szerződés-átruházás változásai
A jelenlegi szabályozás szerint a szerződés-átruházással a szerződés biztosítékai megszűnnek. A módosítás indokolása szerint a gyakorlati tapasztalatok nem indokolják a biztosítékok megszűnését, mivel a biztosíték kötelezettjének helyzete a szerződés-átruházás folytán nem lesz terhesebb, viszont a szerződésbe belépő félé igen. A módosítás alapján a szerződésbe belépő félre átszálló jogosultság biztosítéka fennmarad. A szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség teljesítésének biztosítéka megszűnik, kivéve, ha a biztosíték kötelezettje a szerződés-átruházáshoz hozzájárul.
Értékpapírra vonatkozó szabályok
A Ptk. ezen részének felülvizsgálata azért vált szükségessé, mert a jogterület szabályozásának hatékonysága és konzisztenciája megkívánja egyes rendelkezések ágazati jogszabályokba történő átültetését. Ennek megfelelően a Módosítás megteremti a Ptk. és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: "Tpt.") összhangját.
A Módosítás alapján a Ptk. tartalmazza az értékpapír jogintézményének fogalmát és alapvető szabályait, viszont kikerülnek az értékpapírra vonatkozó eljárási jellegű és speciálisan tőkepiaci szabályozásra tartozó rendelkezések (például dematerializált értékpapírok előállítása, átalakítása, vagy átruházására vonatkozó szabályok), amelyeket a Tőkepiaci törvény fog a jövőben szabályozni. A Módosítás értékpapírokkal kapcsolatos változásai 2017. január 1-jén lépnek hatályba.
Kedvező változások a SZIT-szabályozásban
2011 júliusában lépett hatályba a SZIT Törvény, a napokban pedig az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényt ("SZIT módosítás"), amely elháríthatja a törvény alkalmazása elől az ingatlanpiaci szereplők által a SZIT alapításával és működésével kapcsolatban korábban kifogásolt akadályokat.
Alábbiakban a témában született korábbi tájékoztatásunkat a végleges jogszabályszövegbe foglalt változásokkal egységes szerkezetben mutatjuk be.
Csökken a SZIT induló tőkéjére vonatkozó korlát; a korábbi 10 milliárd forintos induló tőkére vonatkozó előírás helyett az új szabályozás értelmében már 5 milliárd forint induló tőkével alapítható lenne SZIT.
Változnak a közkézhányadra vonatkozó korlátok. A korábbi szabályozás alapján a SZIT-nek rendelkeznie kell egy, a teljes jegyzett tőkéhez viszonyítva 25 százalékos mértékű részvénysorozattal, amelynek tulajdonosai egyenként legfeljebb a részvénysorozat 5 százalékát tulajdonolják (közkézhányad). Az új szabályozás a fenti 25 százalékos és 5 százalékos korlátot fenntartja ugyan, de kimondja, hogy 5 százaléknál magasabb tulajdoni arány esetén is fenntartható a SZIT státusz, azonban az alábbiakban részletezett bejelentési eljárás alkalmazandó és az egyes kistulajdonosok a részvénysorozattal gyakorolható szavazati jog legfeljebb 5 százalékát gyakorolhatják.
Ezzel a módosítással lehetővé válna, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok korlátozzák a közkézhányadot megtestesítő részvénysorozat esetén a kistulajdonosok szavazati jogát és így elkerüljék azt, hogy az 5 százalékos kistulajdonosi tulajdoni korlát elérése a SZIT státusz elvesztését jelentse.