Módosította a parlament a költségvetést - a túlzott deficit eljárás megszüntetése miatt volt erre szükség. Többek között előírják, hogy az egyes intézményeknek mekkora tartalékot kell képezniük. A legtöbbet, 2 milliárd forintot a közmédiának kell zárolnia a 68,5 milliárd forintból. A második legmagasabb összeget a bíróságoknak kell zárolniuk, több, mint 1,5 milliárd forintot. A tartalékképzés érinti még például az Országgyűlés hivatalát, a Köztársasági elnöki hivatalt és Alkotmánybíróságot is.

Az NGM korábban az InfoRádió megkeresésére közölte, az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzatoknál arányaiban ugyanakkora zárolást hajtanak végre, mint amekkorát a kormányrendeletben előírtak a minisztériumok számára. Zárószavazás előtt a nemzetgazdasági miniszter három módosítást is benyújtott, a vallási közösségekkel, a patika hitelprogrammal és a használatarányos útdíj bevezetésével kapcsolatban.

Újra elfogadta a parlament a közérdekű adatközlést újraszabályozó, az információszabadságról szóló törvény módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök május elején küldött vissza a parlamentnek. A kormányoldal korábban azzal érvelt, a visszaélésszerű adatigénylést akarják megakadályozni. Az államfő kifogásolta például, hogy a közfeladatot ellátó szerv túl széles mérlegelési lehetőséget kap annak megítélésére, hogy mi az a tartalmi tájékoztatás, ami már egy ellenőrző szerv kényszerjellegű adatbetekintési körébe vonható.

A másodszor elfogadott törvényből kikerült, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést. Helyette az szerepel a törvénymódosításban, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatkérést, az igénylő bejelentéssel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál vizsgálatot kezdeményezhet.

A parlament elfogadta azt az LMP-s javaslatot, amely alapján bizonyos feltételekkel családi napköziben is teljesíthető lesz az óvodáztatási kötelezettség 5 éves korig. Az egyik benyújtó, Ertsey Katalin korábban az InfoRádiónak azt mondta, ezzel még nem oldják meg a helyzetet. Jövő szeptembertől kötelező három éves kortól óvodába járni.

A parlament döntése alapján a bírósági végrehajtók a jövőben nem árverezhetik el a kis összeggel tartozók ingatlanjait anélkül, hogy korábban nem ajánlottak nekik részletfizetési lehetőséget.

Egy másik döntéssel a szabaddá tették az erdőben lovaglást és módosították az államfő által szintén visszaküldött, agrárkamarai vezetőkről szóló törvényt is.