Míg az Európai Unióban a szállópor 41 százaléka származik lakossági fűtésből, addig Magyarországon 83 százalékos ez az arány. Ez az uniós statisztika azonban csak a szilárd is vegyestüzelésű kályhák kibocsátását tartalmazza, a háztartási szeméttel való fűtés nincs is benne - tette hozzá a szakember.

Európában annyira nem is közkeletű az illegális anyaggal való tüzelés, inkább a mi régiónkban, Magyarországon, Romániában és a környék néhány országában jellemző. Az illegális fűtéskibocsátás a légszennyezés körülbelül 5 százalékát jelenti, ugyanakkor viszont körülbelül négyezerszer mérgezőbb anyagokat bocsát a levegőbe, mint a sima fával való tüzelés.

Egy tavalyi kutatás szerint Magyarországon minden harmadik ember éget időnként hulladékot.

A megkérdezettek több mint fele nemtörődömsége vagy tájékozatlansága miatt tüzel háztartási szeméttel. Rossz anyagi helyzete miatt csak az emberek 15 százaléka.

-mondta.

A nagyvárosokban bútorlapok, farostlemezek égetése jellemző, míg a kisebb városokban, falvakban főleg a műanyagok, például PET-palackok, valamint a textilneműk égetése. "Sokan nem tudják, hogy a fa alapanyagú bútorlapok már kezelve, festve, lakkozva vannak, úgyhogy ezeknek hulladéknak számítanak és tilos őket elégetni, hiába vannak fából. Ráadásul 300 000 forintos bírsággal is sújtható, aki ilyet tett.

A hulladék hozatása, vásárlása, adás-vétele, akár ingyen is, a hulladéktörvénybe ütközik, ami pedig már bűncselekmény, és akár börtönbüntetéssel is sújtható.