A magyar lakosság negyede, mintegy 2,5 millió ember olyan háztartásban él, amely elmaradt a lakhatási költségeivel - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységről szóló éves jelentéséből. A lakhatási problémák közül az eladósodás a legkiemelkedőbb, elsősorban nem a jelzáloghitelesek elmaradásai, hanem a lakosság közműdíj-tartozásai jelentősek. A díjhátralékok mellett a lakások minősége jelenti a legnagyobb problémát: a lakosság negyede életminőséget rontó, egészségre veszélyes körülmények között él, olyan lakásokban, ahol például vizesedés, beázás, penészedés tapasztalható. Körülbelül 1,2 millió lakás nincs rákötve a csatornahálózatra, mintegy 233 ezer lakásban nincs vezetékes vízszolgáltatás, és körülbelül 660 ezer ember él WC nélküli, 440 ezer ember zuhany/fürdőkád nélküli lakásban. Sajátos problémát jelent a lakhatási szegénység területi koncentrációja, a gettosódó települések és kistérségek, szegénynegyedek kialakulása. Magyarországon körülbelül 300 ezer ember él elszegényedett városi vagy falusi területen.

A lakhatási problémákra a Habitat for Humanity Magyarország szerint a hatékonyan felhasznált, megfelelő mennyiségű szociális bérlakás-állomány jelenthetne megoldást. Ezzel szemben a magyarországi önkormányzati bérlakás-állomány csak a teljes lakásállomány 3 százaléka, ez a mennyiség kevesebb mint a fele a becsült igénynek. Az önkormányzati bérlakások száma 2011-re 2500 lakással csökkent, ráadásul a lakások negyede rossz minőségű, alacsony komfortfokozatú. Átfogó lakáspolitikai stratégia 2011-ben sem született. Az Új Széchenyi Terv Otthonteremtési Progamja elsősorban a gazdaságélénkítésre koncentrál, a megfizethetőség, a legszegényebb társadalmi csoportok lakásproblémának és a szociális bérlakás-szektor kezelésének kérdéskörét nem érinti - írj a Habitat for Humanity Magyarország.