A rágcsálóirtót bejuttatni a mezei pocok járataiba nehezebb, mint amilyen a teljes felületkezelés volna, de a szer veszélyessége miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ezt nem engedélyezi – olvasható a Nébih honlapján.

Ugyanis a szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező rágcsálóirtók súlyosan károsítanák az élővilágot, az emberre is veszélyesek lehetnek – indokolták a hatósági döntést. A Nébih szerint ugyanis szigorú kockázatcsökkentéssel lehet csak megelőzni, hogy más állatok is elfogyasszák a pocok elleni mérget, vagy a mérgezett példányokat.

A megfelelő elhelyezés mellett arra is figyelni kell, hogy a véralvadásgátlót tartalmazó készítményből csak a meghatározott adagot rakják ki, a pocoktetemeket gyűjtsék össze, távolítsák el a kiömlött csalétket, és gondoskodjanak folyamatos vadriasztásról. Azt ugyanakkor hozzáeszik, hogy „a mezei pocok elleni, hatósági útmutatás szerinti védekezés egyaránt érdeke és feladata minden földhasználónak” – hangsúlyozta a Nébih.

Pedig nagyon komoly pocokinvázió dúl országszerte. Állítólag kilenc éve láttak legutóbb ehhez hasonló pocoközönt a gazdák: egész lucernatáblákat tüntettek el a kis állatok, több száz hektáron kellett kitárcsázni az őszi káposztarepcét, sőt sokan nem is merik elkezdeni az őszi gabonavetést, mert úgyis kivégeznék a rágcsálók.

A 24.hu írt róla nemrég, hogy

jelenleg csak a járatok kezelése megengedett, és a kijuttatható mennyiség is korlátozott: 1 hektárra nem lehet több 10 kilogrammnál.

Ez egyes gazdálkodók szerint a fertőzött területeken messze nem elég ahhoz, hogy halálos dózist fogyasszanak el a pockok. Egyszerűen olyan nagy az adott területegységre jutó egyedszám, hogy a 10 kilogrammból nem jut a halálos dózisnak megfelelő mennyiség a rágcsálóhadnak.

Írják azt is, hogy a hatékony védekezéshez, az egész növényállomány kezeléséhez a Nébih külön engedélye kellene. Ezt és a dózis emelését több gazdálkodó is kérte a Nébihtől, illetve a szervezetet felügyelő agrárállamtitkártól is. Ígéreteket kaptak, de azután a hivatal elutasította a kérést azzal az indoklással, hogy a klórfacinon véralvadásgátló szer, s mint ilyen, veszélyes lehet a pockokon kívül más élőlényekre – madarakra, gerincesekre. A gazdák a cikk szerint eddig hiába érveltek azzal, hogy a hatóanyag 2 nap alatt lebomlik a pockok szervezetében, így csekély az esélye a másodlagos mérgezésnek, a pockok a fészkükbe húzódnak vissza, jellemzően ott pusztulnak el a szertől, tehát nem valószínű, hogy a tetemből két napon belül más állatok szervezetébe jusson a méregből.

A Nébih mostani közleménye világossá tette, hogy a klórfacinon tartalmú csalétek felszínre történő kijuttatása megítélésük szerint komoly kockázatot jelent a melegvérű gerincesekre, különösen a kisemlősökre, valamint az azokkal táplálkozó ragadozókra, ez pedig tömeges állatmérgezésekhez vezethet. Ezt figyelembe véve, továbbra is a legfeljebb a mezei pocok lakott járataiba való szórás, azaz a járatkezelés engedélyezhető.