A rászorulók nem járnak jobban az újabb rezsicsökkentéssel

Az IDEA kutatóintézet elemzése azt vizsgálta, hogy mennyiben tekinthető a valós szociális problémák megoldása felé tett lépésnek a pb-gáz árának központosítása, illetve tervezett csökkentése.

A víz, szemétszállítás és szennyvízszippantás mellett a pb-gáz ára is 10 százalékkal csökken július 1-jétől. Arról már sok szó esett, hogy a vízszolgáltatásban a jellemzően önkormányzati tulajdonú cégek szinte biztosan veszteséges működésre számítanak - ezért is került 210 cégként működő szolgáltató stratégiailag kiemelt státuszba - és a szemétszállítókra sem vár ennél jobb helyzet, a pb-iparág "államosítása" pedig egy újabb szegmensben szünteti meg a versenyt. Miközben abban már szinte minden szakértő egyetért, hogy az energetikában, annak is lakossági területén a verseny lehet az, ami hosszabb távon is fenntarthatóan alacsonyabb árakat hozhat - írta elemzésében az IDEA.

A KSH adatai szerint 2005 és 2012 között a palackos pb-gáz közel 68 százalékkal lett drágább (3300 forintról 5540-re emelkedett az átlagár), 2010 és 2012 között pedig 30 százalék volt a drágulás. A mostani 10 százalékos csökkentéssel tehát legjobb esetben is a tavalyelőtti árszínvonalra tér vissza a 11,5 kilogrammos palack ára. A jelenleg még érvényes szabadpiaci körülmények között a pb-gáz árát a világpiaci trendek határozzák meg.

 

Hogyan künönítik el a lakossági és céges vásárlókat?

Az átlagok azonban nagy eltéréseket takarnak, hiszen a legnagyobb forgalmazók mellett számos kisebb cég teríti a palackokat, az árkülönbség darabonként az ezer forintot is elérheti, ami nagyjából 15-20 százalékos sávot jelent. Egyelőre nem ismert, hogy a központosítás után hogyan alakítaná ki a "rezsicsökkentett" árat az energiahivatal, nem beszélve arról, hogy miként különítenék el a lakossági és céges vásárlókat, valamint azt sem tudni, hogy csak a palackos vagy a korábbi nyilatkozatoknak megfelelően a tartályos pb-gázfelhasználást is érintené a lépés.

Egyelőre nem ismert, hogy milyen formában regisztrálnák a kereskedőket, minden kis telep számbavétele azonban vélhetően kivitelezhetetlen lenne, ezért célszerűbbnek látszik a nagykereskedők regisztrálása.

A rászorulóknál csak havi néhány száz forintos megtakarítást hoz

A pb-gázt palackos formában - lakossági oldalon leginkább gáztűzhelyekkel (azaz főzésre) használják, fűtési célú alkalmazás olyan területeken fordul elő, ahol a vezetékes gáz nem vagy csak nagy költséggel köthető be (itt már jellemzően az olcsóbb, tartályos megoldást használják). Azt feltételezve tehát, hogy a rezsicsökkentés valamilyen szociális indíttatású döntés, a kampányízű szlogeneken kívül csupán havi néhány száz forintos megtakarítást hoz a valóban rászorulóknál, míg a hétvégi házak időszakos fűtése, esetleg olyan kisebb konyhák vagy egyéb vállalkozások, ahol ilyen vagy olyan okból pb-gázt használnak, ennél sokkal jobban járnak majd (vélhetően a valóban ipari használat, például a különböző munkagépek hajtása nem lesz része a rezsicsökkentésnek). A pb-gáz pusztán a termékárat nézve mintegy háromszor drágább a vezetékes földgáznál (a megajoule-ban mért energiatartalom alapján).

Folyamatosan csökken a kereslet a pb-gáz iránt

A Magyar PB Gázipari Egyesület tagjainak - ez főleg a nagy cégeket jelenti - adatai szerint a termék iránti kereslet szinte folyamatosan csökkent az elmúlt nyolc évben, a palackos változatból 2005 és 2012 között negyedével kevesebb fogyott, a tartályos felhasználás pedig ennél is nagyobb mértékben, több mint 40 százalékkal esett vissza. E két szegmens teljes piaca valamivel több mint harmadával zsugorodott.

 

Harmincmilliárd forintos lehet a piac

A 2012-es palackos forgalomból kiindulva - ami az egyesületi tagok adatai szerint mintegy 68 ezer tonna volt - nagyjából 5,9 millió palack fogyott 2012-ben, ami átlagosan valamivel több mint 30 milliárd forintos piacot valószínűsít, a teljes mennyiség 10 százalékos árcsökkentése pedig így 3 milliárd forint transzfert jelentene - egyelőre azonban nem tudni, hogy honnan hova. A forgalmi adatok ráadásul egészen biztosan csak kis részben jelentik a valós lakossági felhasználást - így a vélhetően a cégek kisebb-nagyobb profitjának csökkentése meglehetősen nagy áldozat lesz azért, hogy a valóban rászorulók költségvetésükben gyakorlatilag kimutathatatlan előnyökhöz jussanak, míg a rezsicsökkentés általános kommunikációjába illesztve e lépések is aktívan hozzájárulnak a fenntarthatatlan energiaárazás konzerválásához - írta elemzésében az IDEA.