A szezonális hatásoknál jóval kisebb mértékben, 10,4 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás az október-decemberi átlaghoz képest. Egy év alatt 161,1 ezerrel, 4,4 millió fölé növekedett a foglalkoztatottak száma, ami az előző három hónapban elért, a rendszerváltás óta a legmagasabb értékhez továbbra is közel van - kommentálta a KSH friss adatait Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.
A foglalkoztatottak számának növekedése kizárólag annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 174,2 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság igen erős munkahelyteremtő képességét tükrözi, míg a közfoglalkoztatottak száma 17,3 ezer fővel csökkent. A külföldön dolgozók létszáma 4,2 ezer fővel nőtt egy év alatt.
A munkanélküliek száma mintegy 7,4 ezer fővel csökkent az október-decemberi közötti átlaghoz képest, míg 81,6 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, így a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 6,2 százalékról. Mindkét érték a rendszerváltás óta nem látott mélypontot jelent.
A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány, valamint a közfoglalkoztatottak számának tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat. Az igen jelentős szakember hiány pedig a termelékenység fokozását kényszerítheti ki a vállalkozásoknál - véli Suppan. Idén folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, ill. a munkanélküliek számának csökkenése, így év második felében már 4 százalék közelébe süllyedhet a munkanélküliségi ráta. Idén az éves átlag 4,1 százalékra csökkenhet a tavalyi 5,1 százalékról.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók növekedése megtorpanni látszik. A külföldi telephelyen dolgozók száma folytatta a növekedését, bár a KSH közleményében arra figyelmeztet, hogy a szám emelkedése hibahatáron belüli. A magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 208 ezer fő volt, ezzel az érték folytatta a lassú csökkenő trendjét, ám számuk továbbra is meghaladja a munkanélküliek számát - állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője..
Az aktivitási ráta növekedésének megakadása azt jelezheti, hogy egyre nehézkesebbé válik a hazai munkaerőhiányos környezetben a további létszámbővítés a vállalatoknak - véli az elemző. Eközben pedig a demográfiai folyamatok révén nő azok száma akik nyugdíjba vonulnak. Virovácz elképzelhetőnek tartja, hogy 2017 során a munkaerőpiaci helyzet elsősorban a bérek emelkedésével javul majd tovább, miközben a foglalkoztatottság emelkedése és a munkanélküliség csökkenése már komolyabb akadályokba ütközhet. A bérek éves növekedési rátája 2017-ben elérheti akár a két számjegyű átlagot is, miközben a munkanélküliségi ráta várhatóan 4 százalék körül kerülhet nyugvópontra.
A munkaerőpiac feszesedése folytatódhat idén, és a munkanélküliségi ráta tovább mérséklődhet, célba veheti a 4 százalékos szintet. A tavalyi látott gyors ütemű bérnövekedés idén folytatódhat és gyorsulhat is - véli Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.
Várakozása szerint a bérinfláció hatása a fogyasztói ár inflációban is hamarosan meg fog jelenni, így az inflációs ráta egy-másfél éven belül átlépheti a jegybank 3 százalékos inflációs célját. Annak ellenére, hogy gyorsul az infláció, az MNB monetáris tanácsa (MT) nem emel kamatot, hiszen az MT tagjai többször is hangsúlyozták, hogy a negatív reálkamat fenntartását preferálják. Emiatt nem valószínű az alapkamat változása sem idén, sem jövőre.