A nemzetközi gazdasági környezet továbbra is eltérő képet mutat a kilábalási szakaszban lévő Egyesült Államok és a recesszióban lévő euró övezet között. Utóbbi ellenére a pénzpiaci feszültségek tovább oldódtak, amiben elsődleges szerepe lehet, hogy a költségvetési konszolidáció továbbra is folyamatos azokban az országokban, ahol fenntarthatlan adósságpálya alakult ki. Érdemi gazdaságbővülés és foglalkoztatottság növekedés azonban ismét később tolódott és általában az elemzők csak 2014-re várják.

Magyarországon 2013. első negyedévében véget ért a recesszió és egy negyedév alatt 0,7 százalékkal bővült a reálgazdaság. Ez ugyanakkor még nem volt elegendő ahhoz, hogy az éves változás mértékét is a pozitív tartományba emelje, Századvég szerint erre a következő negyedévben kerülhet sor. A cég az éves növekedési prognózisát  a kedvezőbb adat tükrében stagnálásról 0,6 százalékra emelte, 2014-re pedig 1,5 százalékról 1,7 százalékra módosította.

A folyamat mögött elsősorban az áll, hogy az export ismét pozitívan járult hozzá a növekedéshez, tehát visszatért a korábbi negyedévek trendje, amikor is a külső kereslet húzta a gazdaságot. E mellett az alacsony infláció következtében a vártnál gyorsabban emelkedő reálbérek nagyobb belső fogyasztásbővülést okozhatnak, a minimálbér és a nyugdíjak 5 százalék feletti mértékben nőttek 2013-ban a legutóbbi inflációs adat pedig mindössze 1,8 százalék volt. Utóbbi negyven éve nem látott alacsony szintet jelent - olvasható a cég közleményében.

E mellett jelentős szerepe volt, hogy a mezőgazdaság tavalyi 20 százalékos visszaesése után az idei év első negyedévében 27 százalékkal bővült. E mellett véget ért az építőipar nyolc éven át tartó csökkenése és a negyedév során 4,2 százalékkal nőtt éves szinten. Az aktivitás ugyanakkor stagnált és a közmunka programban foglalkoztatottak számának csökkenésével együtt a foglakoztatás is visszaesett. Itt ugyanakkor valószínű, hogy csak átmeneti jelenségről van szó és a tendencia a második félévben visszatér a korábbi emelkedéshez.

A Magyar Nemzeti Bank a kedvező inflációs és pénzpiaci környezetben tovább csökkentette irányadó kamatát. A piaci árazás alapján a kamatcsökkentési sorozat a következő 3-4 hónapban még folytatódhat és 3,5-3,75 százalék  körül érheti el az alapkamat a mélypontját.

A pénzpiacon megjelent ugyanakkor annak az első jele is, hogy a globális likviditásbőség korszaka lassan, fokozatosan, de véget érhet az idei évben. A 10 éves lejáratú amerikai és japán állampapírok hozama jelentősen emelkedett az elmúlt hetekben, ami arra enged következtetni, hogy az olcsó pénz korszakának a végéhez közeledünk. Ezt erősített az amerikai jegybankelnök szenátusi nyilatkozata is, amikor arról beszélt, hogy a munkanélküliség további csökkenése esetén mérsékelhetik a havonta a gazdaságba pumpált pénzmennyiség összegét. Úgy véljük ennek hatására jövő év végére ismét magasabb hozamszint alakulhat ki és visszatérhet az alapkamat egy 5 százalék körüli értékre.