Az ülésnapot az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) kezdeményezte azzal a céllal, hogy a fogyatékos emberek szervezetei áttekintsék az Európai Parlament képviselőivel és az Unió döntéshozóival, hogyan hatott a gazdasági-pénzügyi válság a fogyatékos emberekre és a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtására. Az ülésen megvitatták, hogy milyen intézkedésekkel lehet biztosítani a fogyatékos emberek számára a válság idején az egyenlő jogokat és lehetőségeket.

Az előre megfogalmazott határozat szerint, a szociális és emberi jogok háttérbe szorításával nem lehet elérni pénzügyi és gazdasági konszolidációt, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása alól a kormányok nem bújhatnak ki a válságra hivatkozva. A határozat szorgalmazza azt is, hogy a fogyatékosügyi szervezeteket be kell vonni a döntéshozatalba.

A fogyatékos emberek támogatása nem jótékonykodás, hanem hosszútávon megtérülő, mindenki számára hasznos befektetés - mondta el Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetségének (MEOSZ) elnökségi tagja a Fogyatékossággal élő emberek harmadik Európai Parlamentjén.

Romlott a helyzet

Hazánkban a válság mellett a téves kormányzati politika is súlyosbította e társadalmi csoport helyzetét. A fogyatékossági támogatás 20 ezer forint körüli összege évek óta nem nőtt, az oktatás terén a szegregáció felé való visszalépés tapasztalható, a segédeszköz ellátásra szánt források csökkenőben vannak. A szociális szolgáltatásokra is lényegesen kevesebbet költ az állam: a súlyosan fogyatékos embereket segítő támogató szolgáltatásokra (szállítás, személyi segítés) 2008-ban még 8 milliárd forint jutott, azóta azonban évről évre kevesebb, 2012-ben pedig támogató szolgáltatásra és négy másik szociális feladatra összesen már csak 4,5 milliárd forintot szánt a kormány.

A kötelező társadalombiztosítási befizetéseken alapuló rokkantnyugdíjat is megszüntette az idén a kormány, helyette nagyon alacsony összegű, sok esetben 30 ezer forintos ellátást kapnak az érintettek, amelyet semmilyen alkotmányos garancia nem véd. A foglalkoztatási rehabilitáció gyakorlatilag nem működik, a rehabilitációra javasoltakat képzés alig, munkahelyek pedig szinte egyáltalán nem várják.

A januártól induló új támogatási rendszer sem fogja növelni a megváltozott munkaképességű emberek rendkívül alacsony foglalkoztatottságát, sőt, a súlyosan fogyatékos emberek egy jelentős része várhatóan a meglévő munkáját is el fogja veszíteni.