Nem csak a Széll Kálmán terv (SZKT) 2.0-ban e-útdíj címszó alatt szereplő 150 milliárd forint beszedését tervezi az állam a magyarországi gyorsforgalmi és főutak használóitól, hanem összesen több mint 200 milliárd forintot - erősítette meg a Napi Gazdaság Online számításainak helyességét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A matek egyrészt úgy jön ki, hogy az SZKT 2.0-ban többletbevételként utalnak a használatarányos díjakból várt 150 milliárdos tételre, vagyis az az eddigi, 40-50 milliárdos matricás útdíjbevételen felül értendő. Másrészt az is világossá vált a szaktárca tájékoztatása alapján, hogy a 150 milliárd az üzemeltetési díjjal csökkentett összeget jelenti. Az NFM pedig korábban azt közölte, hogy az üzemeltetés mintegy 10 százalékot vihet el, így a 150 milliárd "bruttója" 166,7 milliárd forint.

Lapunk névtelenséget kérő minisztériumi forrásból úgy értesült, hogy eredetileg mindössze 25 milliárd forint többletbevételt kalkuláltak az e-útdíj bevezetéséből. Ebből lett a költségvetés bevétel-éhsége nyomán az SZKT 2.0-ban szereplő - forrásunk szerint kevéssé megalapozott - 150, illetve 166,7 milliárdos terv.

A plafonon indítják a tarifát?

Az NFM tájékoztatása szerint gyorsforgalmi utakon a legnagyobb kategóriájú, négy- vagy több tengelyes járművekre a becslések szerint 70-80 forint lehet a kilométerenkénti tarifa, a pontosabb számítások még készülnek. A főutakon és kisebb tengelyszámú járműveken a költségekhez igazodva, az arányosság elvének megfelelően ennél (akár jelentősen) alacsonyabb díjakra lehet számítani. Az NFM és a nemzetgazdasági tárca jelenleg is dolgozik a díjpolitika véglegesítésén, a forgalmi és díjbevételi számítások aktualizálásán, az alkalmazott díjszintek az Európai Unió érintett intézményeivel való egyeztetést követően alakulnak ki.

Mire számíthatnak az autósok?

Ami a személygépkocsikat és a buszokat illeti, a kormányhatározat úgy fogalmaz, hogy esetükben továbbra is érvényben marad az időtartamhoz kötött díjfizetési rendszer, és legkorábban az e-útdíj bevezetését követő fél év múlva kaphatnak lehetőséget az önkéntes csatlakozásra.
Úgy tudjuk, hogy ez a lehetőség erősen elvi, mert ebben - ahogyan forrásunk fogalmazott - "senki nem gondolkodik, évekig nem kell rá számítani, a szaktárca - jelenértéken - továbbra is a jelenlegi matricás díjbevételekkel számol". Ez egyfelől azt jelenti, hogy a személyautókban és buszokban még jó ideig nem jelennek majd meg a díjfizetéshez szükséges fedélzeti egységek, másfelől pedig azt, hogy a rövidebb szakaszokon utazók nem remélhetik, hogy a jelenleginél olcsóbban megússzák az autópályázást.

Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára a várható díjtételek kapcsán jelezte: számításaik szerint az Eurovignette-irányelv alapján 75 forint/km lehetne a plafon. (Ez a plafon nem uniós irányelvként értendő, hiszen Brüsszel csak az időalapú használat díját maximálta, aminek meg is felel a jelenlegi díjtáblázat. A szerk.) Ha viszont rögtön a maximális értékkel vezetik be az útdíjat, akkor hogyan teljesül az a kormányzati szándék, hogy a tarifát évente kétszer reálértéken is emelni kell? - tette fel a kérdést a főtitkár. Aláhúzta: jelenleg a kamionok 220-250 forint/km önköltséggel futnak, ezt 20 százaléknál nagyobb mértékben megnövelni irreális lépés volna.

Kompenzációt kérnek a hazai vállalkozások

Amint arról korábban beszámoltunk, a fuvarozók folyamatosan egyeztettek a kormánnyal arról, hogy miképpen lehetne kompenzálni a hazai vállalkozások számára az e-útdíj bevezetéséből fakadó többletterheket, nehogy versenyhátrányba kerüljenek a külföldi konkurenciához képest. Karmos nemrégiben arról tájékoztatta lapunkat, hogy három-négy hete megszakadtak a kompenzációról folyó egyeztetések, és addig nem is tudják folytatni a tárgyalásokat, amíg a kabinet nem dönt a díjpolitika részleteiről. A hazai fuvarozók azt szeretnék elérni, hogy a tőlük beszedett többletdíjak mintegy felét forgassák vissza a szektor versenyképességének javítására. Ez azt jelenti, hogy több tíz milliárd forintra rúghat a kompenzációs igény.

A kompenzáció mikéntjét firtató kérdésünk kapcsán az NFM arról számolt be, hogy a két szaktárca a kormányhatározat szerint június végéig készíti elő az e-útdíj bevezetésével egyidejűleg hatályba léptetendő, a közúti fuvarozók növekvő terheinek indokolt kompenzációját célzó intézkedések koncepcióit. A javaslatokat pedig megvitatják majd a fuvarozói érdekképviseletekkel is.

Fizetős elkerülő utak?

Visszatérve a díjpolitika kialakításához, annak egyik lényeges pillére, hogy pontosan mely útszakaszok válnak díjkötelessé. Egyelőre csak az a szándék ismert, hogy a gyorsforgalmi és a főutak használóinak kell majd fizetniük. Az MKFE főtitkára ennek kapcsán aláhúzta: a fuvarozók számára nagyon nem mindegy, hogy a gyorsforgalmi úthálózaton az autópálya-felhajtókon, a csomóponti ágakon és pihenőhelyi utakon, illetve a főúthálózaton a településeket elkerülő szakaszokon fizetni kell-e majd. A mintegy 1300 kilométeres gyorsforgalmi úthálózatban ugyanis közel 400, több mint hatezer kilométeres főúthálózatban pedig legalább ezer kilométer az említett szakaszok hossza.

A tízszeresére nőhet a tarifa

Egy, az országon átrobogó - rossz esetben Magyarországon nem is tankoló - teherjármű egynapos e-matricája jelenleg 3375 forintba kerül. Ehhez képest a legnagyobb szerelvényekre várható 75 forintos kilométerenkénti tarifa azt jelenti, hogy az országot átszelő Hegyeshalom-Ártánd útvonal használata nagyjából tízszeres, mintegy 34 ezer forintos díjkötelezettséget jelent. Ennél valamivel drágább a Hegyeshalom-Záhony viszonylat, a Záhony-Letenye túra abszolválása pedig 40 forint feletti díjjal járhat.