A Magyar Közlönyben kedden közzétett határozat előzménye, hogy a Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület 2013 októberében bevett egyházként történő elismerését kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél. A miniszter azonban elutasította a kezdeményezést azért, mert az egyesület nem igazolta, hogy teljesíti a jogszabályban előírt feltételeket, melyek szerint vagy százéves nemzetközi működést kell igazolnia, vagy azt, hogy húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő, azaz mintegy tízezer tagja van.

Az egyesület a miniszter határozatát közigazgatási bíróságon támadta meg. Az ügyben eljáró bíró fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint a magyar egyházügyi szabályozás ezen rendelkezései a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének alapjául szolgáló egyezménybe ütköznek. A perbeli egyház korábban - más egyházakkal együtt - a strasbourgi bírósághoz fordult, mely 2014. április 8-án kimondta, hogy a magyar szabályozásnak a bevett egyházként történő elismerésre vonatkozó kikötései nem egyeztethetők össze az egyezmény semlegességet, pártatlanságot előíró rendelkezéseivel.

A strasbourgi bíróság szerint ha az állam vallási szervezeteknek jogot biztosít állami támogatásokhoz, illetve az adózás területén privilégiumokhoz, köteles a semlegesség elve szerint eljárni. A bevett egyházak és az ilyennek nem minősülő vallási közösségek közötti megkülönböztetés azonban a kisebb vallási közösségekhez tartozó hívekre objektív és igazolható indok nélkül ró terhet, tehát nem felel meg az államtól elvárt semlegesség követelményének. (A bevett egyházként történő elismeréshez többletjogok kapcsolódnak, így például a személyi jövedelemadó egyházak számára felajánlható egy százaléka és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás.)

A strasbourgi bíróság rámutatott arra is, hogy a magyar szabályozásban a tagok minimális létszámával és az egyház fennállásának idejével kapcsolatos feltételek hátrányos helyzetbe hozhatnak új, illetve kicsi vallási közösségeket, ami ellentétben áll a semlegesség és pártatlanság követelményével.

A fennállás időtartamával kapcsolatban az emberi jogi bíróság elfogadta, hogy egy ésszerű időtartam előírása szükséges lehet az újonnan alapított és ismeretlen vallási csoportok esetében; azonban ezt nehezen látta igazolhatónak a magyar hatóságok által már megismert olyan vallási csoportok tekintetében, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre és a magyar szabályozásban előírt követelményt éppen csak hogy nem érték el.

A strasbourgi bíróság ezzel kapcsolatban hivatkozott a Velencei Bizottságra is, mely szintén úgy véli: a legalább százéves nemzetközi, és legalább húszéves magyarországi fennállást megkívánó követelmény az egyházaknak nyújtott kiváltságok tekintetében eltúlzott.

Az Ab mindezek miatt megállapította, hogy a magyar egyházügyi szabályozás - a törvény és a kormányrendelet egyes pontjai - az emberi jogi egyezménnyel ellentétesek, a szükséges összhang létrehozására pedig október 15-ig szabott határidőt.

Az Ab határozatában jelezte azt is, hogy az ellentét többféleképpen feloldható: például a bevett egyház elismeréséhez szükséges feltételek megváltoztatásával, vagy úgy, hogy a bevett egyházaknak biztosított egyes többletjogosultságokat a jelenleginél kevésbé korlátozó feltételekkel elérhetővé teszi más vallási tevékenységet végző szervezeteknek is.

A határozathoz a Paczolay Péter korábbi elnök mandátumának lejárta óta 14 taggal működő testületből hatan fűztek különvéleményt: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András.