Áder János alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban. Kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével kapcsolatban is. A köztársasági elnök beadványához az ellenzéki pártok észrevételeit is mellékelte.

Az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni - olvasható a köztársasági elnök nyilatkozatában.

Áder János ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a parlamentben múlt hétfőn elfogadott választási eljárási törvény minden párt és képviselőjelölt számára garantálja az alkotmányos megmérettetés lehetőségét a szabad és demokratikus választásokon.

Elnöki nyilatkozat a választási eljárási törvényről

Politikai nemzetünk életében aligha van fontosabb annál a törvénynél, amely arról rendelkezik, hogy Magyarország polgárai miképp élhetnek választójogukkal. Ennek érdekében arra kértem mindazokat az országgyűlési képviselőcsoportokat, amelyek kritikával illették a törvényt, jutassák el hozzám alkotmányos kifogásaikat. Függetlenül attól, hogy osztom-e álláspontjukat, köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik éltek a lehetőséggel.

Az elfogadott törvény alkotmányosságát alapos vizsgálatnak vetettem alá. Ennek során megvizsgáltam elfogadásának módját, valamint alkotmányosságának formai és tartalmi kritériumait. Megállapítottam, hogy az új választási eljárási törvény minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét. Megállapítottam továbbá azt is, hogy a választási eljárási törvény számos új - korábban nem alkalmazott - szabályt vezet be, amelyeket senki alkotmányos kritikával nem illetett. Ilyen például a levél útján történő szavazás.

A legtöbb kritika a választási névjegyzékbe történő önkéntes feliratkozással kapcsolatos szabályokat érintette. Megállapítottam, hogy a feliratkozás két formáját - a határon túl élő, magyar lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, valamint a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációját - semmilyen alkotmányos kifogás nem érte. A feliratkozás harmadik formáját - a Magyarországon élőkét - annál inkább.

Az új törvény e kérdésre vonatkozó szabályaiban alkotmányosan aggályos részeket találtam. Ezen kívül a kampányra, a közvélemény-kutatásokra vonatkozó, valamint a hatályba léptetéssel kapcsolatos szabályok között találtam alkotmányosan kifogásolható részeket.
Politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen.

Ezért élve Alaptörvényben biztosított jogommal, ma eljuttatom az Alkotmánybírósághoz részletes alkotmányjogi beadványomat, melyhez az ellenzéki pártok hozzám megküldött észrevételeit is mellékelem. Az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni.