Szigorúbb szabályokkal és kioktatással vág vissza a kormánypárt Áder János köztársasági elnöknek, amiért visszadobta a hipermarketekre kihegyezett, nemrég elfogadott két új törvényt - írja a hvg.hu. A veszteséges működés tilalmát az árbevételi korlát jelentős leszállításával kiterjesztik a kisebb cégekre is, ami már néhány CBA-cégnek is fájhat, nem csak a multiknak. A 2018-as határidőt ért kifogásra pedig azzal replikáztak, hogy egy évvel előrébb hozzák a tiltást, már a 2015-2016-os üzleti év alapján, 2017-től indulhat a buldózer a kiskereskedelmi szektorban.

A törvény módosítása szerint amennyiben egy nagy árbevételű bolt több mint két évig veszteséges, akkor be kell zárni. A törvényalkotási bizottság az ehhez eredetileg megszabott 50 milliárdos árbevételi határt leszállította 15 milliárd forintra, így az értékesítési szankció több üzletet érinthet majd: azokat, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri a 15-15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. (A kereskedelemről szóló törvény alapján napi fogyasztási cikknek számít az élelmiszerek mellett az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer, a vegyi áru és a higiéniai papírtermék.) A korábban javasolt 2018 helyett ráadásul már 2017. január 1-jétől alkalmazható lesz a tiltás a 2015-ös és a 2016-os üzleti év alapján.

A képviselők - az MTI beszámolója szerint - 120 kormánypárti igen szavazattal, 31 szocialista és független nem ellenében, valamint 23 jobbikos és LMP-s tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.

A törvényalkotási bizottság módosította az épített környezet védelméről szóló törvényt is, amit Áder János szintén visszaküldött. (2018-tól ezzel a törvénnyel tiltották be a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken.) A dátum maradt, a testület viszont rendezte az államfő által kifogásolt határidőket.

A törvényalkotási bizottság a módosítás indoklásának utolsó mondatában kioktatta a jogvégzett Ádert arról, amit minden első éves joghallgató tud, hogy a kormányrendelet is jogszabály, márpedig az Alkotmánybíróság csak azt írja elő, hogy jogszabály határozza meg a szempontokat.

A képviselők 119 kormánypárti igen szavazattal, 35 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el az épített környezet védelméről szóló, december 9-én jóváhagyott, de az államfő által december 19-én megfontolásra visszaküldött indítvány módosítását. A változtatásra az MSZP mellett az LMP és a független képviselők is nemmel szavaztak, míg a Jobbik tartózkodott.

A december 9-én elfogadott javaslat szerint a kormányhivatal állásfoglalása kialakításához kikéri annak a bizottságnak a véleményét is, amelynek az első döntés alapján február elsejéig kellett volna létrejönnie. A testületbe a Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett a kereskedelemért, a településfejlesztésért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős tárcavezető delegálhat tagokat.

Áder János ezzel kapcsolatban úgy vélte, joghézagot eredményez, ha a január elsején hatályba lépő törvény a szakhatósági eljárásában egy olyan bizottsági vélemény beszerzését írja elő, amely csak február elsején alakul meg. A parlament erre válaszol január 15-ére előrehozta a bizottság megalakításának határidejét, továbbá kimondta, hogy a januárban benyújtott építési kérelmek ügyintézési határideje február elsején kezdődik.

A köztársasági elnök második aggálya arra irányult, hogy a kormányhivatal felfüggesztheti eljárását arra az időre, amíg a bizottságtól meg nem kapja meg az engedélyeztetéssel kapcsolatos véleményt. Áder János szerint ez a szabályozás nem biztosítja az ügyfelek tisztességes ügyintézéshez való jogát. A parlament erre reagálva módosításában eltörölte az eljárás felfüggeszthetőségét.

Az államfő harmadik aggálya az volt, hogy a törvény nem határozza meg a bizottságnak, hogy milyen szempontok alapján kell mérlegelnie.  Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke az Áder János aggályai után megfogalmazott módosítások indoklásában kifejtette, azért nem fogalmaznak meg új szempontokat a mérlegeléshez, mert a törvényjavaslat szerint kormányrendelet szabályozhatja azokat. A kormánypárti politikus megjegyezte még, hogy a szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem elbírálásakor környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési szempontok az irányadók, amelyeket a kormány részletesen szabályoz.