Drága dolog a nagylelkűség – ezt tapasztalhatja az osztrák állam több olyan vállalat esetén, amelyeknél a pandémia okozta gazdasági nehézségekből való kilábalást az adókötelezettségeik beszedésének elhalasztásával támogatták.
Például tízmilliós nagyságrendű forgalmiadó-halasztást ítéltek meg az akkor már erősen küszködő Kika/Leiner bútorcsoportnak a járvány idején, a cég csődje miatt viszont ennek a bevételnek a nagy része örökre elveszett – mintegy 40 millió euróról szólhat a költségvetés vesztesége.
Több vállalat is fizetésképtelenné vált a támogatások lejártával, azonban az osztrák Pénzügyminisztériumnak jelenleg nincs átfogó képe arról, hogy hány adóhalasztást érintenek a csődeljárások és ezzel összesen mennyi pénzt veszít az állam
– adta hírül a Der Standard.
Sok adó vész el örökre
Az osztrák napilap felidézi: az adóhalasztással járó állami segítség gyakran alkalmazott eszköz, ám normál körülmények között csak olyan szilárd cégeknek adható, amelyek később teljesíteni tudják a közterhet.
Viszont más volt a helyzet a járvány idején, amikor lazították a követelményeket és mint utóbb kiderült: túlságosan nagyvonalúan engedték a halasztásokat. A politikusok viszont régóta elfogadják, hogy sok adó örökre elveszik, míg az adóhivatal a halasztás feltételeit is vállalkozásbarát módon értelmezi – értékelte az osztrák napilap.
Kezdésnek kétmillió euró, majd vakfolt
A világjárvány következményeinek orvoslására adott, összesen csaknem kétmilliárd eurónyi adóhalasztást jegyzett a pénzügyi tárca 2021 végén, amelyből 2022 szeptemberében – az első halasztási szakasz lejártával – 700 millió eurónyi tartozás állt fenn. Ez az összeg időközben 121 millió euróra csökkent – közölte a Standard-dal az osztrák Pénzügyminisztérium.
Az ugyanakkor máig nem világos, hogy az egyes cégek konkrétan mennyi adót fizettek vissza és mennyi adó veszett el az időközben beállt fizetésképtelenségük miatt.
Ez az információ nem határozható meg egy automatizált adatértékelés keretében – jelezték a szaktárcánál, hozzátéve, hogy ez vonatkozik minden adóhalasztásra, kivéve a célzott járványügyi segélyre. Arról sincs becslés, hogy a milliós nagyságrendű adókból hány százaléknyi lesz még befizetve, mivel gyorsan változik az érintett vállalatok likviditási helyzete, ezért nehéz megbecsülni a várható bevételt – így tehát az adóhalasztásoknál végül egyértelműen vakfolt alakult ki. Ezzel szemben viszont legalább a direkt módon megítélt „koronasegélyek” esetében jól látható, mennyi pénzt pumpált az állam a cégekbe.
Nem biztos, hogy jó ötlet volt
A lap megállapítja: a közvetlen támogatásoknak, illetve az adóhalasztásoknak köszönhetően valószínűleg sok olyan ausztriai céget életben tartottak ezidáig, amely normál körülmények között korábban csődbe ment volna.
A statisztikák is erre utalnak, ugyanis a fizetésképtelen cégek száma meredeken emelkedett az elmúlt negyedévekben, és mostanra valamivel a Covid előtti szint felett van.
2023 első negyedévében 1279 osztrák cég csődölt be, amely arány 22 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az előrejelzések szerint az év további szakaszában is hasonló tendenciák várhatók.
A Kika/Leiner csődje az egyik leglátványosabb, amely mellett akadnak kisebb halak is az akváriumban. A bútoróriás esetében a hitelezők augusztus 8-ig jelenthetik be a fennálló követeléseiket, legkésőbb ezután viszont kiderül, hogy pontosan mennyi pénzt emésztett fel a cég fizetésképtelensége.
Szerző: Thurzó Katalin
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!