Idán januártól havi bruttó 149 ezer forintra emelkedett a minimálbér, ez pedig növeli az érintett munkavállalók jövedelmét és értelemszerűen a foglalkoztatásukkal összefüggő munkáltatói adóköltségeket is. A változásnak sokféle közvetett és közvetlen, számos esetben pedig kedvező adózási vonatkozása van - mondta Baranyi Gábor, a Deloitte adó- és jogi tanácsadás osztályának igazgatója.

Drágább lehet a céges ajándék

Kapcsolódó

A korábbi évekhez hasonlóan egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a munkabérnél kedvezőbben adózik a céges rendezvénnyel összefüggésben adott ajándéktárgy, feltéve, hogy az értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Egy karácsonyi partin például kedvezőbb adózás mellett már 37 ezer forintot meghaladó ajándékkal hálálhatja meg a cég a dolgozói munkáját.

Szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül a 2019-től évente egyszer adható csekély értékű ajándék is - ennek értéke a minimálbér 10 százaléka lehet. Így összesen akár ötvenezer forint értékben kaphat a munkavállaló kedvező adózás mellett ajándékot.

Jobban járhatnak a hallgatók

Idén is mentes a személyi jövedelemadó (szja) alól a nappali tagozatos hallgatóknak a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a havi minimálbért meg nem haladó rész, amely így 2019-től tehát növekszik.

2019-ben továbbra is adómentes a sportrendezvényre illetve kulturális szolgáltatásra szóló belépő/bérlet. A minimálbér-emelés ezeket a juttatásokat annyiban érinti, hogy a két juttatás egyenként legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben adómentes.

Plafon a szociális hozzájárulási adónál

Az egészségügyi hozzájárulás (eho) és a szociális hozzájárulási adó (szocho) rendszerének összevonásával egyidejűleg a jogalkotó adófizetési plafont vezetett be a szociális hozzájárulási adónál. Ez alapján egyes jövedelmek (például a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék és az árfolyamnyereség) után nem kell az adót megfizetni, ha a magánszemély egyéb forrású jövedelmei (így többek között a munkabér, az egyéni vállalkozásból származó jövedelem) a tárgyévben már elérték a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. A korábbi eho-plafon nem a minimálbérhez volt kötve.

A szociális hozzájárulási adókedvezmények szabályai is változtak

Szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók után az adókedvezmény összege 2019-től havonta a bruttó munkabér - de legfeljebb a minimálbér - után számított adó fele. A korábbi években a minimálbér helyett havi 100 ezer forintban volt meghatározva a kedvezmény alapjának maximális mértéke. 19,5 százalékos adómértékkel és a minimálbér összegével számolva a kedvezmény 2019-től már havonta majdnem tizenötezer forint lehet.

2019-től a munkaerőpiacra lépők esetén szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető, ami a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér) után fizetendő adó teljes összege, míg a harmadik évben ennek 50 százaléka.

Idéntől a legalább háromgyermekes, munkaerőpiacra lépő anyák esetén a szociális hozzájárulási adókedvezmény összege a foglalkoztatás első három évében a bruttó munkabér (de legfeljebb a minimálbér) után fizetendő adó teljes összege, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ennek 50 százaléka. A korábbi években ebben az esetben is a minimálbér helyett havi 100 ezer forintban volt meghatározva a kedvezmény alapjának maximális mértéke.