Az összesített jövedelem 63 százalékkal nőtt 2010-hez képest. A top-100 legnagyobb bevételű magyar által befizetett személyi jövedelemadó együttes összege tavaly 20,6 milliárd forintot tett ki (azaz fejenként 206,3 millió forint volt), ez 33 százalékos emelkedés 2010-hez képest - számolta ki a portál.
A NAV-nak ugyan a KSH-nál pontosabb statisztikái vannak a legálisan megkeresett és leadózott jövedelmekről, de az adóhatóság nem közli külön ezeket. A mostani számításban egyaránt szerepel az összevont jövedelem (ide tartozik a munkaviszonyból származó fizetés és a nem önálló tevékenységből származó jövedelem) és a külön adózó jövedelem (ide pedig a béren kívüli juttatás, a vagyontárgyak eladásából szerzett pénz és a tőkejövedelem) együtt.
Igaz a nagyvállalkozók vállalati nyereségadó formájában is tesznek a közösbe a cégük eredményéből (a tao jelenleg egységesen 9 százalék Magyarországon, kivéve, ha offshore-oznak).
Év | Együttes összes jövedelem | Szja |
2010 | 519,1 | 138,3 |
2011 | 796,3 | 131,8 |
2012 | 731,8 | 120,1 |
2013 | 884,8 | 141,5 |
2014 | 966,4 | 149,2 |
2015 | 1 304,7 | 183,7 |
2016 | 1 112,3 | 160,2 |
2017 | 1 385,8 | 206,3 |
Forrás: NAV, Index-számítás |
Az Index arra is rákérdezett, hogy mi a helyzet a felső jövedelmi tized egészében. A NAV itt csak az összevont jövedelmek alapján képzett decilisek szerinti adatokat küldte el. Ezek alapján 3000 milliárdról hét év alatt 4420 milliárdra ugrott a felső tized összevont jövedelme éves szinten, ami csaknem 32 százalékos növekedésnek felel meg. Ez nagyjából megegyezik azzal a számmal (plusz 34,6 százalék), amit a KSH becsült bérnövekedésre 2010-2016 viszonylatban a felső tizednek. Százalékosan a legnagyobb munkajövedelem-növekedést, több mint 53 százalékot a harmadik tized érte el 2010 óta.