Újra az önkormányzati bevételek rovására kompenzálhatja a közúti fuvarozókat a kormány a használatarányos útdíj kapcsán, pedig most elvben volna lehetőség arra, hogy a települések se maradjanak hoppon. Novemberben ülnek tárgyalóasztalhoz ugyanis a kabinet képviselőivel a fuvarozói érdekképviseletek, ahol egyebek közt azt szeretnék elérni, hogy a külföldi útdíjakat is lehessen leírni a helyi iparűzési adóból - derült ki Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkárának előadásából a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián.

A kormány nem először adhat engedményt az e-útdíj fizetésére kötelezett fuvarozók számára a helyi adóbevételek rovására. Már az útdíj bevezetéséhez is kapcsolódott egy ötelemű versenyképesség-javító csomag, amelyben egyebek közt szerepelt az, hogy befizetett útdíjak 7,5 százaléka levonhatóvá vált az iparűzési adóból (ipa), továbbá az uniós minimumra csökkentették a szintén az önkormányzat számlájára befizetendő gépjárműadót. Utóbbi intézkedéssel a fuvarozók gépjárműadó-terhe 30 százalékkal csökkent, ami átlagosan 1 forinttal mérsékelte a kilométerenkénti költséget. Az útdíj egy részének levonhatósága az ipa-ból a belföldön dolgozó fuvarozók számára azt eredményezte, hogy többé-kevésbé eltüntette ipa-fizetési kötelezettségüket - az önkormányzatok összesen 7-8 milliárd forinttal lettek szegényebbek -, míg a nemzetközi útvonalakon dolgozók esetében megfelezte.

Az útdíjról megy a vita Brüsszellel

Az EU túl magasnak találta az útdíjtarifákat, legközelebb október 30-án lesz erről egyeztetés Brüsszelben - mondta Szűcs Lajos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. (Ennek kapcsán az MKFE főtitkára korábban úgy vélekedett, hogy nem várható túl kemény EU-s álláspont.) Szerinte az útdíjak áthárítása legfeljebb csak néhány tized százalékponttal emelheti az infláció mértékét, miközben a valós társadalmi költségekhez közelíti a szállítási díjakat. Az időarányos útdíj idején ugyanis a tranzitáló kamionok napi mintegy háromezer forintos matricája a szerelvény által okozott útállapotromlás értékének tizedét sem fedezte.

Ha az MKFE javaslatára rábólint a kormány, azaz leírhatóvá teszi a külföldi útdíjat is az ipa-ból, akkor a nemzetközi fuvarozók iparűzési adójának is búcsút inthetnek az önkormányzatok, ami országosan 7-8 milliárd forintot jelent. Ez az intézkedés ugyanakkor illeszkedne az MKFE azon törekvéseibe, amelynek célja, hogy az EU piacán tovább növelje a magyar fuvarozók piacrészesedését, amely 2004 és 2012 között megduplázódott, 2 százalékról 4-re emelkedett. Az egyesület a novemberi tárgyalásokon szeretné elérni azt a korábban már megfogalmazott célt is, hogy a kormány állami forrásokkal támogassa meg a gépjárművezetői oktatás rendszerét, továbbá szüntessék meg a járművek átírási illetékét is. Utóbbi mellett azzal érvel az MKFE, hogy termelőeszközről van szó. Mindemellett szeretnék elérni az útdíjrendszer alapjául szolgáló elemi útszakaszok felülvizsgálatát, hiszen jelenleg van arra példa, hogy egy 200 méteres szakasz használatáért 12 kilométeres díjat számítanak fel. Karmos Gábor úgy látja, az útdíjkategóriák és -tarifák valószínűleg maradnak 2014-ben is, esetleg a környezetvédelmi besorolás terén lehet változás. (Jelenleg az Euro 3-asnál jobb emissziós besorolású járművekre nem jár extra díjkedvezmény.)

A kieső önkormányzati adóbevételeket elvben persze kompenzálhatja a központi költségvetés, hiszen az útdíjból a vártnál több bevétel érkezett. Az első három hónapban közel 40 milliárd forint már befolyt, a bevételi adatok alapján a kormány pedig arra számít, hogy - bár az első két hónapban erősen foghíjas volt az ellenőrzés - az év végégi a tervezett 75 milliárd forintnál 11 milliárddal több csilingelhet a kasszában. Ebből a szempontból tehát sikersztori az útdíj, továbbá a katasztrofális indulást követően a fuvarozók is kezdenek megbékélni a helyzettel - főleg, hogy a szakma nagy része tovább tudta hárítani a költségvetést -, ám van néhány adat, ami árnyalja a képet. Eddig a 250 ezer hazai fuvarozó közül csak 100 ezren regisztrált, a fennmaradó 150 ezer a jegykiadó automatáknál vált viszonylati jegyet, illetve alig több mint 45 ezer fedélzeti eszközt telepítettek. Az MKFE mindennek kapcsán hiányolja az útdíj utólagos fizetésének lehetőségét, továbbá kifogásolják azt, hogy bár az áru feladója bármikor megváltoztathatja a feladási helyet, ehhez a jegyrendszer nem alkalmazkodik, hiszen a viszonylati jegyek nem visszaválthatók.