Egy cég tulajdonosa kölcsönöket vett fel magánszemélyektől, fedezetül a cég ingatlanát ajánlotta fel. Volt akinek fizetett, de többeknek nem, ugyanakkor az ingatlant eladta és erről nem értesítette a hitelezőit. Látva a csőd közeledtét, meg sem állt Ausztráliáig - ez a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset kezdete.

A távolból hozzájárult a válásához, amit a bíróság idehaza ki is mondott. Ausztráliában - a magyar konzulátuson - meghosszabbíttatta az útlevele érvényességét és fogalma sem volt arról, hogy - a hitelezői feljelentése nyomán - idehaza büntető eljárás indult ellene, jelentős értékben elkövetett csalás miatt. Az új hazájában dolgozott, sőt állampolgárságot is szerzett.

Kapcsolódó

Hazacipeltették

A nyomozóhatóság előbb nem találta, majd amikor tudomásukra jutott az ausztráliai címe, a bíróság európai elfogatóparancsot adott ki ellene. Az ausztrál hatóság kiadatási őrizetbe vette és ott is tartotta néhány hónapig, majd haza szállították. Itt a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte, amit később házi őrizetre változtatott. A büntető eljárás azzal zárult, hogy az ügyészség - bizonyítottság hiányában - megszüntette ellene az eljárást.

A volt cégtulajdonosnak sem kellett több, beperelte a magyar államot, illetve az azt képviselő Igazságügyi Minisztériumot. Az elszenvedett kényszerintézkedések miatt 170 millió forint kártérítést követelt. Ebből 123 millió a sérelemdíj, a többi a kiesett jövedelem.

Az már biztos, hogy kap valamit

Az első és a másodfokú bíróság is úgy ítélte meg, hogy a követelés jogalapjáról kell előbb határozni, tehát úgynevezett közbenső ítéletek születtek. Az első fokú bíróság úgy ítélte meg, jár az illetőnek a kártérítés, mivel csak akkor nem járna, ha a hatóság elől elrejtőzött, vagy megszökött volna. Jóval azelőtt hagyta el az országot, hogy a büntető eljárás megindult. A kiadatási őrizet idejére is jár neki a kártérítés, mivel az egy tekintet alá esik az előzetes letartóztatással.

Az igazságügyi tárca fellebbezett, de a másodfokú bíróság - immár jogerősen - jóvá hagyta az első fokú ítéletet. A tárca ez ellen felülvizsgálatot kért a Kúriától, de az is jóváhagyta a jogerős ítéletet. A legfőbb bírói fórum - indoklásában - a magyar jogszabályok mellett, az Emberi Jogok Európai Egyezményére is hivatkozott.

Ezt követi majd a második felvonás, amely a kártérítés összegét állapítja meg.