Az országgyűlés honlapján pénteken közzétett törvényjavaslat szerint a kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre tarthat igényt, ez a behajtási költségátalány.

A javaslat felidézi: a szabályozás a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló EU irányelv átültetését szolgálta, amely a fizetési fegyelem erősítésére született.

A Ptk.-beli szabályozás azonban számos problémát okozott, ezt orvosolja a javaslat. Az új szabályozás célja: úgy felelni meg az irányelv elvárásainak, hogy az érintettekre ne rójon olyan - adott esetben csupán adminisztrációs - terheket, amelyek az irányelvből közvetlenül nem következnek, hatásuk ellentétben áll annak céljaival - írja indoklásában az előterjesztő.

A külön törvény megóvná a Ptk.-t a behajtási költségátalány kapcsán felmerült, széles körű elégedetlenséget okozó jogalkalmazási problémák kedvezőtlen hatásától, egyben megkímélné az e körben szükségessé váló módosítási igényektől is az előterjesztő szerint.

A törvényjavaslat kimondja, hogy a szabályozás a vállalkozások, valamint a vállalkozások és a szerződő hatóságok közötti kereskedelmi ügyletekre, ezen ügyletek ellenértékének kiegyenlítéseként teljesített valamennyi fizetésre kiterjed. Új elem, hogy a törvény hatálya az irányelvnek megfelelően csak az érintett jogalanyok kereskedelmi ügyletekből eredő pénzköveteléseinek teljesítésére vonatkozik.

Új elem az is, hogy a javaslat meghatározza a kereskedelmi ügylet fogalmát: vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügyletek, amelyek tárgya áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása fizetés ellenében.

A Ptk. a behajtási költségátalány megfizetésére a "köteles fizetni" fordulatot alkalmazza, míg az irányelvből inkább az következik, hogy a jogosultnak megvan ugyan a jogosultsága a behajtási költségátalány követelésére, de szabadon dönthet arról, hogy ezzel élni kíván-e. A javaslat az irányelv megközelítését veszi alapul, és úgy rendelkezik, hogy a kötelezett fizetési késedelme esetén a jogosult igényt tarthat a behajtási költségátalányra.

A behajtási költségátalány iránti igény esedékessé tételéhez nincs szükség előzetes felszólításra, a kötelezettnek önkéntesen kell teljesítenie. Önkéntes teljesítés hiányában, ha a jogosult igényt tart rá, azt a késedelembe esés napjától számított egy éven belül érvényesítenie kell.

A Ptk. azon rendelkezéseit, amelyek a gyakorlatban nem okoztak problémát, változtatás nélkül veszi át a javaslat. Az irányelvvel összhangban megtartja azt a korábbi rendelkezést is, hogy a vállalkozás, illetve a szerződő hatóság nem köteles a behajtási költségátalány megfizetésére, ha az erre irányuló igény érvényesítése során kimenti késedelmét.

A törvény elfogadása esetén a kihirdetését követő napon lép hatályba. A gyors hatálybalépés azért fontos, hogy már a 2015-ös üzleti évi beszámolók elkészítésekor alkalmazni lehessen.

Mivel a javaslat az adminisztrációs terhek csökkentését célozza, rendelkezéseit a hatályba lépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell. Annak érdekében, hogy a behajtási költségátalány követelésére jogosultak jogai és törvényes érdekei ne csorbuljanak, a törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt a törvény hatálybalépésétől kell számítani.

A javaslat a számviteli törvényt kiegészíti azzal, hogy azon vállalkozók, akik könyveikben a korábbi szabályok figyelembevételével behajtási költségátalány miatti kötelezettséget mutattak ki az egyéb bevételekkel szemben, a behajtási költségátalányról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg ezt megszüntetik, ha a jogosult addig az időpontig nem követelte tőlük.