„A kamara azon dolgozik, hogy az adózási egyszerűsítéseket eljuttassa a döntéshozókhoz, és ezeket aztán közösen meg is valósítsuk” – mondta az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hétvégi Gazdasági Évnyitóján Nagy Elek kamarai elnök.

Előadásában az adózás egyszerűsítéséről beszélt, szerinte a kisebb cégeknél, vállalkozásoknál az a cél, a vállalkozó a működésre és a növekedésre tudjon koncentrálni – a Gazdasági Évnyitót ezen a linken nézheti vissza.

Az adózás kérdésköre „rendkívül kényes, nehéz dolog”, de „muszáj foglalkozni vele, és meg kell oldanunk, hogy egyszerűbb legyen”. 

„Emlékszünk, hogy milyen nagy felhajtás volt a kata körül három éve”

– összegezte igen plasztikusan, hogy gyakorlatilag épp az MKIK javaslatára szigorították anno a katát úgy, hogy az adózási év közepén áttolt jogszabály-módosítás gyakorlatilag egy nap alatt ment át a törvényhozáson. Később a szervezet akkori elnöke, Parragh László is „erősnek” nevezte a „végeredményt”, ami megtiltotta például a kisadózóknak, hogy cégeknek adjanak számlát.

Több százezer katást érintett a módosítás, ők szűk két hónapot kaptak arra, hogy eldöntsék, hogyan, milyen formában dolgoznak és adóznak tovább.

A kata szigorítása mögött voltak persze észérvek is, hiszen számos munkáltató katás jogviszonyba kényszerítette ezeket a vállalkozókat ahelyett, hogy alkalmazta volna őket, egyfajta bújtatott jogviszony volt a katások ilyen módon történt alkalmazása mögött. Viszont a kamara által szorgalmazott szigorítás messze nem a vállalkozók érdekeit szolgálta – legalábbis a katás vállalkozók biztosan nem így vélekedtek erről 2022 nyarán. 

A kormány (és a kamara) nem mérlegelt: egyszerűen bezárta ezt a kiskaput – másikat pedig nem nyitott.

Nagy Elek szerint ez ma is fennálló „probléma” körülbelül félmillió vállalkozást érint, és a kamara kutatásából kiderült az is, hogy 

óriási az igény rá, hogy a katások cégeknek is számlázzanak

– ugrottuk vissza rögvest szűk három évet az időben.

„Miért kellett abban a formában megszüntetni a katát” – tette fel a kérdést a kamara új elnöke, aki rögtön meg is válaszolta ezt: „marha egyszerű: mert teljesen logikusan most csak magánszemélyeknek lehet számlázni”.

„Diplomatikusan fogalmazva” hozzátette, hogy bujtatott foglalkozás, a „nem vállalkozó típusú olcsó pénzkivétnek egy rendkívül jó lehetősége volt”.

A KATA tervezett módosítása ellen tiltakozók a Margit híd pesti hídfőjénél 2022. július 12-én
A kata tervezett módosítása ellen tiltakozók a Margit híd pesti hídfőjénél 2022. július 12-én
Kép: MTI /  Balogh Zoltán

Igény volna rá

A kamarai elnök előadásában hangsúlyozta, hogy ma már „ez egy nagyon komoly igénye” a vállalkozásoknak, hogy ezen változtassunk. A kamarának pedig „ez a feladata”, hogy megoldja az ilyen problémákat. Ugyanis Nagy Elek szerint van megoldás:

a katások is „számlázzanak cégeknek, és a cég legyen az, amelyik megfizeti az adót”.

Erre a kamarai elnök szerint van is példa az adórendszerünkben, rögtön kettőt is említett: 

  • „ha a munkavállaló elmegy fodrászhoz, kifizeti, ráteszik a 43 százalékot, és el is lehet számolni”;
  • „a vízvezeték-szerelő kimegy megszerelni egy csapot, 25 ezer forint, a cégnek ki kell fizetni mondjuk 10 ezret, összességében tehát neki 35 ezerbe fog kerülni” – az garantált Nagy Elek szerint, hogy nincs olyan cég, amely ezt 50 ezer forint alatt meg tudja csinálni, a magas rezsije miatt.

Ezzel szerinte mindenki nyer: a költségvetés „nem sérülne”, mert az átalaányadósok 26-27 százalékkal adóznak, az ő példájában ez 43 százalék lenne, de „a cégek a tűrőképessége magasabb”, és innentől ez egy „nyer-nyer” szituáció a megrendelőnek és a kisvállalkozónak is.

„Ez egy lehetőség, ezen dolgozunk, ilyen típusú megoldásokkal fogunk jelentkezni” – vetítette előre a kamarai elnök.

A kormány a kamara mögött

Orbán Viktor a kormány támogatásáról biztosította az MKIK elnökét. „Szeretném, ha júniusig meg tudnánk ezeket valósítani” – jelezte a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az első fél év vége az „évforduló a kormányzati és költségvetési politikában”, tehát „ha ebben az évben még valamit el akarnak érni”, akkor annak a megállapodásnak létre kell jönnie egy-két hónappal június előtt, hogy a júniusban záruló törvényhozási időszakban meg tudják még azt valósítani.

„Adóegyszerűsítés, adócsökkentés, bürokráciacsökkentés ügyében a kormány 100 százalékig áll a tisztelt kamara rendelkezésére”

– zárta beszédét a kormányfő.

Orbán Viktor miniszterelnök az MKIK Gazdasági Évnyitóján 2025. március 8-án
Orbán Viktor miniszterelnök az MKIK Gazdasági Évnyitóján 2025. március 8-án
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Adószakértő: Sok hibája volt a katának, de...

„A katával problémák voltak, sok hibája volt – például az alacsony a biztosítotti szint –, melegágya volt az adóelkerülésnek, de ahogy megszüntették, az minden normális jogrenddel ellentétes volt” – fogalmazott az Economx megkeresésére Vadász Iván adószakértő. Az Adótanácsadók Egyesületének elnökségi tagja szerint általában 

az adósemlegesség folyamatos felborítása nem tesz jót a gazdaságnak.

A „csoportokra fazonírozott adókedvezményeket” nem tartja jónak, bár ezeket „akkor lehet majd megsemmisíteni, amikor az szükségesség válik” Vadász Iván szerint, ugyanis panasszal sehová sem fordulhatunk, az Alkotmánybíróság sem foglalkozhat adójogszabályok alkotmányvizsgálatával. 

„Ez a hétvégi bejelentés egy nagyon jó reklámeszköz” – folytatta Vadász Iván, aki szerint a kata „visszahozása” jól hangzik, de „a propagandán kívül, sok értéke már nincsen”, hiszen 

  • az egyéni vállalkozók már megszokták az átalányadót;
  • a gazdasági társaságokban pedig osztalék ágon 25 százalék adóteherrel ki lehet venni a nyereséget, ami nem egy nagy teher.

Az adószakértő szerint „ennyi kedvezményt már nem bír el a jelenlegi magyar adórendszer”: egy új adónem bevezetésével, vagy más adónemek emelésével valamilyen módon ezt az új kedvezményt is el lehet majd értékteleníteni, és „garancia pedig semmire sincs, hogy az értékét bármilyen adókedvezmény meg tudja majd őrizni”.

„Ez nagyon jól mutat a választások előtt egy évvel” 

– összegzett az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke.

Kapcsolódó