Ahogy azt Magyarországon is tapasztalhatják az adózók a kelet-közép-európai régióban is főként a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások csökkennek, miközben a fogyasztásra kivetett adók nőnek. Különbség a környező országokhoz képest, hogy a hazai adórendszerben szélsőséges eltérések vannak az egyes adónemek között és az adóbevételek növelését leginkább az adminisztrációs rendszer kötelező digitalizációjával érik el. Az elmúlt években számtalan bevallási forma került online felületre - idén júliusban a számlázás is digitális formára vált.

"A vizsgált 21 közép-kelet-európai ország célja a minél hatékonyabb adóbeszedés lett" - mondta Csizmadia Heléna, a Mazars adóigazgatója a kiadvány bemutatóján. Az elemzésből látszik, hogy ebben értek el sikereket, és az adóbeszedés javulása a legtöbb országban magával hozta a terhek csökkentését is. Az adóadat-szolgáltatás az elmúlt években jelentősen fejlődött a régiós országokban, és a nemzeti adóhatóságok közötti hatékonyabb együttműködéseknek köszönhetően javult az adatcsere is.

Kapcsolódó

Adóoptimalizáló multik

A nagy technológiai cégek ügyesen használták ki a különböző állami adórendszerek közötti különbségeket. Ugyanakkor az OECD és az EU is fellépett az olyan adóoptimalizálás ellen, amivel nem ott adóznak egy-egy tevékenység után, ahol az történik. Az előbbi már 2013-ban döntött az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos stratégiájáról, amit segített, hogy az adóhatóságok áttértek a digitális adminisztrációs rendszerekre, s ezzel javult a tagállamok egymás közötti információcseréje.

Magyarország jól kezeli az ilyen megoldásokat. "Az adóhatóság nem csak megköveteli az ilyen folyamatokra való átállást, hanem eszközt is ad a társaságoknak ehhez" - említette Csizmadia, aki szerint jó példa erre, hogy az online számlázáshoz például mobilapplikációt fejlesztett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A szakértő üdvözlendőnek tartja azt is, hogy az adminisztrációs átállások már nem jelentenek komolyabb bürokratikus terheket, mint az történt az Ekáer bevezetésekor.

Gyerek nélkül sereghajtók

Jól látszik a magyar adórendszer kétarcúsága, ha a költségvetési bevételeket vizsgáljuk: a társadalombiztosítási járulékok 2020-ra tervezett befizetései megközelítik az 5500 milliárd forintot, ahogy a személyi jövedelemadó része is 2500 milliárdosra rúg. Eközben a társasági adóból várt büdzsébevételek az 500-600 milliárd forintos tartományban mozognak.

Ha a munkáltató Magyarországon 100 ezer forint nettót akar kifizetni egy dolgozónak, akkor az 179 ezer forint költséget jelent neki. Így az adóék 44 százalékos, ami a régióban példátlanul magas. A családi adókedvezmények nyomán más lesz a helyzet, ha háromgyermekes munkavállalók esetében vizsgáljuk a terheket: a munkavállalói terhek erodálódnak, így a harmadik legmagasabb nettót vihetik haza a magyarok - mondta Csizmadia Heléna.

Ennél jobban vagy hasonlóan jól csak Csehországban és Koszovóban járnak a gyermekvállalók. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy az adó- és kedvezményrendszerek államonkénti eltérései miatt máshol a bérre érkező pótlékok miatt jobb lehet a helyzet - például Franciaországban -, hiába alacsonyabb itthon az adóbefizetési kötelezettség.

A 2020-as Adóbrossúráról

A Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén nyolcadik alkalommal jelenteti meg régiós kutatását, amely 21 ország aktuális adózási információit mutatja be. Az adórezsimek egymáshoz és az előző évekhez viszonyított változásainak összefoglalása és azok átfogó elemzése, illetve a hosszú távú tendenciák feltárása segíti a vállalatokat beruházási döntéseik meghozatalában. Az idei kiadványban a visegrádi négyek mellett szerepelnek Délkelet-Európa országai, Oroszország, Ukrajna, valamint a balti államok is.

Árnyaltabb kép

Árnyalja még a képet az is, hogy ha havi bruttó 2000 eurós bérek esetében vizsgáljuk az adóéket. Itt ugyanis kijön a különbség a progresszív és a hazai egykulcsos, 15 százalékos szja-rendszerek között. Így Magyarországnál nagyobb adóék figyelhető meg Horvátországban, Szlovéniában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában vagy Szerbiában. Az már világnézeti kérdés, hogy a többkulcsos, a magasabb fizetésekre magasabb adót kirovó rendszereket tekintjük-e igazságosabbnak.

A 44 százalékos alap adóék viszont kimagaslóan magas világszinten is. Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban ez 29,75, Svájcban 22 százalék. Fontos hangsúlyozni ezzel kapcsolatban, hogy a munkavállalói befizetési kötelezettségek a magasak - a munkáltatói bérjárulékok tekintetében Magyarország csak 2020-ra érte el a régiós átlagot. Ez a szociális hozzájárulási adó csökkentésének köszönhető. A válság miatt előrehozott - már 2020. július 1-jétől hatályos - további két százalékpontos csökkentéssel még versenyképesebbé válik a hazai munkáltatói bérköltségarány.

Nőnek a bérek

A bérnövekedés - a járvány előtti időszakig - az egész térségre jellemző volt. Magyarország a 2017-től kezdődő, fokozatos, átlagosan 8 százalékos minimálbér-növekedéssel beillik a régiós trendekbe. Euróban kifejezve jelentős minimálbér-emelkedés volt tapasztalható Ukrajnába és Romániában, miközben Bulgáriában nőtt a legnagyobb mértékben, több mint 30 százalékkal. A teljes képhez tartozik, hogy a növekedésben a nemzeti valuták árfolyamváltozása is szerepet játszhatott.

Ezt az emelkedést elsősorban a hatékonyabb digitális adóbeszedés kompenzálta bevételi oldalról. Az áfarés - vagyis a tényleges áfabevétel és a becsült adóalap alapján elméletileg beszedhető összeg közötti különbség - az elmúlt években jelentősen csökkent Magyarországon. A 2011-es 28 százalék körüli szintről az elmúlt években közel 20 százalékra esett.

Az áfa az adófilozófiában

Az áfa esetében tetten érhető az a filozófia, hogy a magyar kormány a fogyasztási adóktól várja a nagyobb bevételt. A rekordmagas, 27 százalékos kulcs mozdíthatatlannak látszik, miközben a régióban 20 százalék az átlag. A hazaihoz hasonló forgalmi kulcs Horvátországban van, ahol ez a teher 25 százalékos, itt viszont érezhető a törekvés a csökkentésre. Ha nem jön idén a koronavírus-járvány, akkor 1 százalékpontos lenne a csökkenés - mondta Csizmadia Heléna.

Régiós szinten a magyarországi társasági adó normál mértékénél (9 százalék) magasabbak vannak csak: az átlagos mérték 16 százalék. Teljesen más utat jár Szlovákia, ahol az áfa csak 20 százalék, amit felülmúl a 21 százalékos taószint, vagyis itt inkább a céges jövedelmeket terheli a rendszer, valamint tőkekivonási és forrásadók is vannak a tőkejövedelmekre. Ilyet csak Magyarország és Litvánia nem alkalmaz a térségben.

Kérdés, mi marad a járvány után

A koronavírus-járvány miatt sok változás történt az adószabályoknál rendkívüli intézkedésként - mondta el H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója, aki szerint a kormányzatok a költségvetési bevételeik tervezésekor elsősorban a lakossági fogyasztás növekedésére építettek, amelyet most biztosan átszab a válsághelyzet. Kiemelte, hogy a kurzarbeit megoldások (munkaidő-csökkenés esetén a kormányok átvállalják a bérköltségek egy részét), valamint az elengedett, csökkentett munkáltatói bérterhek is átírják a büdzséket.

Érdekességként H. Nagy megemlített egy magyar sajátosságot. A kormány a multinacionális vállalatok szolidaritási hozzájárulásának nevezte, hogy kereskedelmi különadót vezetett be. Ráadásul azt is két körben: először ideiglenesen a veszélyhelyzetre hivatkozva, egy rendeletben, majd hosszabb távra is, kőbe vésve egy törvényben. Eközben Lengyelország fordított úton járt: tervezte egy ilyen adó bevezetését, ám a járvány miatt végül megkímélte tőle a társaságokat. "A befektetőknek ez nem okozott meglepetést, lehetett tudni, hogy a magyar kormány, ha megteheti, akkor bevezeti a különadókat" - mondta a szakértő.