A pénzügyminiszter kiemelte, a kormány minél alacsonyabb adókkal kívánja segíteni a kisvállalkozókat, ezért hozta létre egyebek mellett a katát is, amelynek eredményei az ország versenyképessége szempontjából is jelentősek.
Varga Mihály szerint a gazdasági szereplők méltányolták a kormányzati törekvéseket, a csatlakozási adatok pedig arra is rávilágítanak, hogy a kisebb vállalkozások hajlandóak befizetni az egyszerű és alacsony adót. A tárcavezető szerint a kata népszerűsége érthető, hiszen ez a magyar adózás történetének legegyszerűbb és a lehető legnagyobb megtakarítást biztosító adózási formája.
A katásoknak - főszabály szerint - havonta ötvenezer forintot kell befizetniük az államkasszába, az összeg befizetésével az érintettek megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadótól ugyanúgy, mint a járulékoktól és a szociális hozzájárulási adótól. A szabályrendszer nem terheli különösebb adminisztrációval az érintett gazdasági résztvevőket, amelyek így könnyen és nem túl nagy anyagi ráfordítással letudhatják adókötelezettségüket. Lényeges az is - jegyezte meg a pénzügyminiszter, hogy az Országgyűlés 2016. végén az addigi duplájára emelte a kata bevételi értékhatárát, így most már azok a vállalkozások is választhatják ezt az adómódszert, amelyek havonta egymillió forint bevételre tesznek szert.
Varga Mihály rögzítette, a kormány a jövőben is segíti a magyarországi kis- és közepes vállalkozásokat a könnyebb közteherviselési szabályokkal. Az intézkedések közül kiemelte az általános forgalmi adót érintő mentességi szabály kedvező változását. Ha az Országgyűlés elfogadja a Pénzügyminisztérium javaslatát, akkor jövőre négymillió forinttal, tizenkétmillió forintra emelkedik az áfamentesség felső összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál. Ez az intézkedés a katát választók eddig is minimális adóadminisztrációját még tovább csökkenti - fogalmazott a miniszter. (Szigorítás közeleg - lebuknak a nagy adóelkerülők?)