Jelentős lakossági tehernövekedésről döntött a kormány a 2012-es költségvetés felállítása kapcsán, ami alapvetően az alacsony jövedelmű rétegeket érinti majd súlyosan. Matolcsy szerint az adó- és járulékemelések nem megszorítások. A forint némi eséssel reagált, BÉT-en viszont mélyrepülésbe váltottak az árfolyamok.

Sokan járnak rosszul

Kapcsolódó

Az általános forgalmi adó (áfa) a jelenlegi 25 százalékról 27 százalékra nő januártól, amiből 150 milliárd forint többletbevételt remél a kormány - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter 2012-es költségvetés bemutató sajtótájékoztatón a parlamentben.

Matolcsy azt mondta: sokan úgy tudják, hogy az Európai Unióban 25 százalékos áfakulcs kőbe van vésve, ez nem így van. Egy 2006-os direktíva a legalacsonyabb kulcsot határozza meg, ennél magasabb lehet, de a direktíva nem húzza meg a plafont - hangsúlyozta a miniszter. Az általános kulcs alatt lehet két kedvezményes kulcs, ami nem lehet 5 százalék alatt.

Mi megtartjuk az 5 és 18 százalékos kedvezményes kulcsot, az általános kulcsot pedig 27 százalékra emeljük, jelentette be a miniszter. (Ha a 35 százalékos luxusáfát bevezették volna, akkor már a 25 százalék is kedvezményes kulcsnak számított volna - a szerk.) Tény, hogy az EU-ban jelenleg nincs 25 százaléknál magasabb áfakulcs, a rekorderek a dánok, ahol egyetlen kulcs van, az pedig a 25 százalékos.

A legfontosabb pontok

  • 750 milliárdos kiigazítás 2012-ben
  • 1,5 százalékos GDP-növekedésre épül a büdzsé
  • a GDP 2,5 százalékában maximalizálják az áht-hiányt
  • az államadósság mértéke GDP-arányosan 72 százalékra csökken
  • a munkanélküliségi ráta 10-11 százalék közé csökkenhet
  • 27 százalékra nő a legmagasabb áfakulcs, ebből 150 milliárd folyhat be
  • különadót vetnek ki a biztosítókra, de azt továbbháríthatják az autósokra
  • kivezetik a félszuperbruttót és az adójóváírást
  • 40 százalékos, differenciált cégautóadó-emelés
  • 1 százalékponttal emelkedik a munkavállalói eü-bizosítási járulék
  • januártól a minimálbér 1,5-szerese után kell megfizetni a munkaadói egészségbiztosítási járulékot

Egy százalékponttal emelkedik a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék, illetve növelik a vállalkozó által fizetendő járulék alapját - sorolta a miniszter. Januártól így az alkalmazottak után akkor is a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni a munkaadói egészségbiztosítási járulékot, ha ténylegesen ennél kevesebbet keres az alkalmazott.

Német mintára a biztosítókra baleseti (külön)adót vetnek ki - ennek díját a biztosítók tovább háríthatják az autósokra. A kormány szándéka szerint ezt differenciálva tehetnék - vagyis a több balesetet okozó autósokra nagyobb díjemelés eshetne. Ezen adónemekből a kormány a ma még deficites egészségbiztosítási alapot szeretné fokozatosan egyensúlyba hozni.


A biztosítók nem értik mire gondol Matolcsy

A személyes sérüléses károk után tételes elszámolás mellett a biztosítók már most is díjat fizetnek az OEP-nek, amelyek már be vannak építve a kötelező biztosítási díjakba. Lapunk információi szerint a biztosítók egyelőre értetlenül állnak a javaslattal szemben.


A kormány döntött a félszuperbruttó és az adójóváírás kivezetéséről is. Az adójóváírás megszüntetése az alsóbb jövedelmeknél emelést jelent. Jelenleg 360 milliárd forint adójóváírás van az adórendszerben és 370 milliárd forint félszuperbruttó. A végleges átállás keretében olyan rendszert vezet be a kormány, amivel senki nem járhat rosszul - ígérte Matolcsy.

A cégautóadónál 40 százalékos adóemelés lesz differenciáltan, amely a környezetkárosítás mértékét veszi majd figyelembe.

Ezt mondta a szóvivő

A 2012-es költségvetést átalakuló világban kell elfogadni, a világban megújulási verseny van - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a miniszter bejelentését megelőzően. Az elmúlt években komoly társadalompolitikai és államfelfogási dogmák dőltek meg, vagyis olyan új megoldásokat kell keresni, amelyekre korábban senki nem gondolt - fogalmazott Giró-Szász, aki szerint Magyarország az adósságállomány miatt komoly kockázatokat rejt.

A kormány számára egyértelmű, hogy minden korábbi vállalását tartania kell - emiatt nem lehet nem hozzányúlni azon rendszerekhez, amelyek az államadósságot generálják. Magyarország szakít a megszorítások költségvetési politikájával - a 2012-es "országvédelmi" költségvetést a munkahelyteremtésre építi fel - fogalmazott a kormányszóvivő.

Elkészült Magyarország országvédelmi (2012-es) költségvetés tervezete - mondta Matolcsy a kormányszóvivői tájékoztatón. Országvédelmi, mert a harmincas évek világgazdasági válsága miatt nem volt ilyen mostoha gazdasági környezet - tette hozzá. A miniszter szerint a tervezetet ma átadták a Költségvetési Tanácsnak - a testület javaslatait megismerve fogadja el a kormány a végleges tervezetet. A költségvetés tervek szerint a kormány szeptember 30-án nyújtja be a parlamentnek.

A kormány tartja magát Széll Kálmán tervben megjelölt tervekhez, sőt az abban számolt 550 milliárd forinttal szembeni megtakarítással, a költségvetést "úgy készítettük el", hogy 750 milliárd forinttal javul az államháztartási egyenleg 2011-hez képest - mondta Matolcsy. Az egyenlegjavulásból 300 milliárd kiadások lefaragásából származik, 440 pedig a bevételi oldalról jön.

A kiadáscsökkentés az állam "megújításából" származik, a bevételi többlet adóbeszedés hatékonyságának növeléséből származik és tb-alapok "önálló lábra állításból származik. A költségvetési szervek kiadásait 200-250 milliárd forinttal csökkentik. A bevételi oldalon a 150 milliárd az áfaemelésből származik. A többi az egészségbiztosítási kassza önálló lábra állításából származik, illetve a hatékonyabb adóbehajtásból.

A költségvetésben 300 milliárd forint tartalékot különítenek el: ebből száz milliárd forint lesz a költségvetés általános tartaléka - ez az előre nem látható kiadások fedezetére szolgál. Idén az általános tartalékot 90 milliárd forinttal fogadták. A kormány döntése szerint 150 milliárd forint kerül az "országvédelmi alapba", ez amolyan stabilitási tartalékként szolgál, amit a Gyurcsány és Bajnai kormányok már terveztek a büdzsébe - ennek ellenére Matolcsy ezt újdonságként harangozta be.

További 50 milliárd forintos kamatkockázati tartalékot képeznek - ám ez a pénz nem csak az esetleg megnövekvő adósságszolgálatra fordítható. (Idén a kormány elmulasztott stabilitási tartalékot képezni - ezért volt szükség már februárban 250 milliárd forintos zárolásra.)

Erre a makropályára épít a büdzsé

A kormány 2012-ben szeretne két százalékos GDP-növekedést látni, de csak 1,5 százalékos bővüléssel tervezik a büdzsét. Az államháztartás hiányát a GDP 2,5 százalékában maximálja a költségvetés - mondta Matolcsy György. A költségvetési terv szerint az államadósság mértéke 2012 végére automatikusan a GDP 72 százalékára csökken. Amennyiben további intézkedések lesznek az államadósság csökkentésről - akkor az adósságráta tovább csökkenthet - érzékeltette a miniszter.

A költségvetés 4,2 százalékos inflációval számol - ez magasabb a reálisan várható 3,5 százaléknál - ám az infláció túltervezése kötelező óvatosság. A büdzsé a lakosság fogyasztásának stagnálásával számol - a növekedést 0,2 százalékra tervezi, a beruházások viszont az idei egy százalékos növekedés után 2012-re 3,7 százalékkal bővülhetnek.

A külkereskedelmi és a fizetési mérleg jelentős többletet vár: az idei két százalékos többlet után 2012 három százalék feletti fizetési mérleg többlettel számol. A foglakoztatás 1,5 százalékkal nőhet, így a munkanélküliségi ráta az idei 11 százalékról 10-11 százalékos sávba csökkenhet.

Az államháztartás egyenlege 750 milliárd forinttal javul a 2012-es költségvetésben, amelynek keretében összesen 300 milliárd forintos tartalékot képez a kormány - mondta Matolcsy.

A kormány négy célja

A kormány célja, hogy a nyugdíjrendszert "saját lábára állítsa" vagyis a korábbi hiányok nem ismétlődhetnek meg. A kormány második célja, hogy megkezdje az egészségbiztosítási kassza "saját lábra állítását" - vagyis kiegyensúlyozza ezt a büdzsét is. A harmadik célja a költségvetésnek, hogy támogassa a munkaközpontú gazdaság felé vezető adórendszert - vagyis véglegesítik az egykulcsos 16 százalékos adórendszert. További célnak nevezte Matolcsy az adórendszer kiskapuinak bezárását, az ellenőrzés hatékonyságának növelésével. A költségvetés negyedik célja a foglalkoztatás növelése.

Munkahelyteremtésből könnyen elbocsátás lehet - vélemény

Bár részletek még nem derültek ki, de egyes értelmezések szerint Matolcsy György munkáltatókat érintő járulékemelése azzal is járhat, hogy jelentősen növelik a túlnyomórészt minimálbéren foglalkoztató vállalkozások járulékalapját is. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis azok a vállalkozások, akik vállalták a tételes ellenőrzést és elszámolást is, mivel valóban minimálbéren foglalkoztattak, csak annak a járulékterheit fizették meg. A tételes elszámolást nem vállalók számára viszont a járulékalap a kötelező legkisebb bér duplája volt.

A gond ezzel csak az, hogy több, hagyományosan rosszul fizető, évek óta válságban lévő ágazatban, így például a vendéglátásban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, de a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozóknál (pl. a kereskedelemben) is nagyon sok munkavállaló kapja tényleg csak a minimálbért. Ha a kormány ezeknél a foglalkoztatóknál is megemeli az egészségügyi hozzájárulás járulékalapját, akkor az komoly többletterhet jelenthet az egyébként is szűk mozgástér mellett gazdálkodó ágazatokban, ami könnyen elbocsátásokhoz vezethet.

Az áfaemelés, az adójóváírás teljes kivezetése és a munkavállalói egészségbiztosítási járulék egy százalékpontos emelése pedig épp ezt a legrászorulóbb munkavállalói réteget hozza nehéz helyzetbe. Kérdéses, hogy miben bízik a kormány? Könnyen csalatkozhat, ha abban bízik, hogy ezt a kiesést a versenyszféra munkaadói kompenzálják majd. Hiába az elvárt béremelésről szóló törvény, hiába a minimálbér mértékét szabályozó kormányrendelet, ekkora járuléktehernövekedés, illetve egyéb adóemelés mellett aligha vállalnak, tudnak kifizetni komolyabb minimálbér-emelést az elsősorban belföldre termelő, belföldön tevékenykedő cégek, még akkor is, ha a félszuperbruttó kivezetésével marad is némi mozgásterük.
Kiss Melinda Katalin