Hétvégén Orbán Viktor kormányfő több bejelentést is tett, ezek egyike a nyugdíjasoknak szólt: 

a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek esetén egy bizonyos havi összegig visszatérítik majd az áfát.

Kapcsolódó

Szombaton még nagyjából ennyit lehetett tudni erről, így meg is indultak a találgatások, hogyan is nézhet ki majd ez a gyakorlatban, mennyi lesz a felső korlát és így tovább – és ez csak egy, a több, gazdaságot érintő bejelentések sorában.

Aztán a kormány szép sorban elkezdte csepegtetni a „részleteket”, a további információkat az áfa-visszatérítésről: 

  • a bejelentés másnapján Vitályos Eszter kormányszóvivő egy Facebook-videóban elmondta, hogy az év második felétől – azaz júliustól – térítik vissza a fenti termékek áfáját a nyugdíjasoknak;
  • aztán (miután az egyik gazdasági portál a statisztikai hivatal adataiból próbálta megbecsülni, hogy átlagosan mennyi járhat majd vissza az „átlagos” nyugdíjasoknak – nekik egyébként 1500 forint jött ki) Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy rendezvényen elárulta, hogy ez a felső értékhatár, amennyit a nyugdíjasok visszakaphatnak majd, „valahol” 10-15 ezer forint körül lehet havonta;
  • majd Orbán Viktor – szintén egy Facebook-videóban – a „gyakorlatban hogyanról” árult el részleteket: lesz kártya, lesz csippantás, aztán a következő hónapban „a kormány tervei szerint havonta 10-15 ezer forintot kaphatnak vissza az idősek”;
  • szerda estére pedig egy újabb dolog is eldőlt – ezt már a kormány közölte a Facebook-oldalán –, méghozzá azt, hogy a felső korlát biztosan 15 ezer forint lesz;
  • végül a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, hogy a kormány meghatározta, mely termékekre – zöldségre, a gyümölcsre és a tejtermékekre – kell mindenféleképpen kiterjednie az intézkedésnek, valamint azt is elmondta, hogy a kormány ezt első olvasatban, a feladatok és célkitűzések szintjén megtárgyalta, és a gazdasági miniszter e sarokkövekre tekintettel készít egy előterjesztést.

Erről még nyilván több bőrt is le lehet majd húzni: pontosan mely termékek, pontosan kiket érint (a bő 1,9 millió öregségi nyugdíjban részesülőt, vagy a közel 2,5 millió nyugellátást kapót), milyen kártya, mikor érkezik a kártya, DÁP-pal össze lehet-e kötni, és így tovább, szóval maradtak még nyitott kérdések. És akkor ott vannak még a technikai részletek: online pénztárgép ugyan adott, de míg egy nagyobb boltláncban ott figyel a blokkon, hogy burgonya, egy kisboltban lehet csak egy „sima” blokkot kap a vásárló – ott még lehet el kell némi fejlesztés majd, de erre bőven van még ideje júliusig a kormányzatnak és a boltoknak is - erről írni fogunk külön cikkekben is, érdemes követni minket!

Cél a napirend uralása?

Innen nézve ez egy patikamérlegen kitalált „jóhíres” kormányzati kampánynak tűnhet, amellett, hogy – a nyugdíjasok támogatását, megbecsülését, az arra tett kormányzati törekvéseket senki sem kifogásolja.

Rengeteg a kérdés:

  • Miért nem csapják hozzá a nyugdíjhoz, minek ez az „áfás bohóckodás”? – erről egyébként részletesebben itt írtunk. Csak nem azért, mert ez így nem épül be a nyugdíjba, 15 ezer forint a felső határa, ami lehet, X év múlva is ennyi lesz, hiába az ismét uniós rekorder infláció? (Lásd egyes adókedvezmények vagy épp a családi pótlék összege.)
  • Ha az elszállt élelmiszerárak miatt kompenzálnák a nyugdíjasokat, miért nem használják a pótlólagos nyugdíjemelést, vagy a nyugdíjprémiumot, melyek korábban Farkas András nyugdíjszakértő is megemlített az Economxnak?
  • Hogyhogy nem tudták a részleteket még szombaton, amikor Orbán Viktor ezt bejelentette az évértékelőjén? (Bár erre részben választ adott csütörtökön Gulyás Gergely: feladatok és célkitűzések szintjén tárgyalt erről a kormány.)

A kormányzat nyilván számol azzal, hogy egy ilyen segítség megkkora terhekkel is jár. Leginkább az igen karcsú mozgástérrel bíró idei költségvetés számára, akár a kiadási, akár a bevételi oldalon – hiszen a plusz pénz egy részét a nyugdíjasok is fogyasztásra költik majd, aminek adóbevételi vonzata lesz.

A nyugdíjasok áfa-visszatérítése összességében mégis egy jól időzített politikai terméknek tűnik: a kormánypártok ezzel ismét magukhoz ragadták a kezdeményezést a belpolitikában, ismét ők határozzák meg a napirendet.

És ha „innen” közelítjük meg, maradt még ebben bőven muníció:

  • újabb termékkörök bevonása, időszakosan megdrágult termékek esetén célzottan is használható, emelhető-csökkenthető a felső korlátja (sőt, lehetne alsó korlátja is), és persze válságos időszakban könnyedén, kisebb arcvesztéssel kivezethető – anélkül, hogy a nyugdíjakhoz hozzányúlnánk;
  • vagy például – a rezsicsökkentés mintájára – a nyugdíjasok kaphatnak havi, majd éves „elszámoló” levelet is, hogy eddig ennyit és ennyit adott vissza a kormány az élelmiszerek áfájából. 

A napirendet tehát úgy fest, újra uralja a kormány, az élelmiszerárakét viszont még nem, de már ott is jó ideje tart az üzengetés. A miniszterelnök például szerdán azt mondta, elfogadhatatlan mértékű áremeléseket hajtottak végre a kereskedelmi láncok, Orbán Viktor szerint „ez elfogadhatatlan, ez tönkreteszi az embereket”. A kormány pedig lépett is, első körben megfenyegette a kereskedőket: ha a boltok nem csökkentik az árakat, újra jönnek az ársapkák – a legutóbbi árkorlátozásokról egyébként a jegybank is arra jutott egy elemzésében, hogy összességében inkább növelte az inflációt, mintsem csökkentette volna.